Jelenlegi hely

Címlap

Korinek László

MTA levelező tagja, egyetemi tanár
Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar

1991. január 24-én és 25-én Bécsben részt vettem azon a nemzetközi konferencián, melyen a migrációért felelős európai miniszterek, valamint Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok hasonló tisztséget betöltő vezetői tanácskoztak. A téma a nemzeti politikák harmonizálása volt. Mindenki tudta azonban – és ez a felszólalásokból nyilvánvalóvá is vált -, hogy a rendezvényt valójában a Szovjetunió már akkor várt (bár csak ugyanazon év végén bekövetkezett) széthullásától való félelem miatt szervezték. Konkrétan attól tartottak igen sokan, hogy a nagyhatalom bukását követően milliók, esetleg tízmilliók indulnak meg nyugat felé a jobb élet reményében. A Szovjetunió képviselője igyekezett eloszlatni az aggodalmakat, mindazonáltal megjegyezte: nem egészen érti a problémát, hiszen a demokráciák egyik legfontosabb követelése egészen addig az emberek és az eszmék szabad áramlása volt. „Most mi a bajuk azzal, ha valakik áramolni szeretnének?”- tette fel a kérdést, ha nem is szó szerint így.

Korinek László