Jelenlegi hely

Címlap » 2015/1

A felnőtt magyar lakosság évek-évtizedek óta meglehetősen elutasító az idegenekkel szemben, legalábbis erre utal a TÁRKI153 immár közel 20 éves idősora, amelyben azt kérdezik minden évben, hogy a válaszadó szerint minden menedékkérőt be kell-e engedni az országba vagy sem. 2011-ben, ahogy az elmúlt öt év mindegyikében, tíz megkérdezettből hárman (32 százalék) teljesen elutasítóak, azaz ők egyetlen menedékkérőt se fogadnának be, további hatvn (60 százalék) nemzetiség-etnikum szerint mérlegelnék ezt, de legtöbbjük valójában nem engedne be senkit, és tízből csak alig egy válaszadó (8 százalék) vélekedik úgy, hogy minden menedékkérőt be kell fogadni. Idén márciusban sajnos tovább romlott a kép, a felnőtt lakosság 40 százaléka választotta az idegenellenesnek tekinthető állítást, tehát, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát, szemben az elmúlt öt évben tapasztalt 29-32 százalék között mozgó aránnyal. Idén a megkérdezettek 11 százaléka tekinthető idegenbarátnak: ők azok, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 49 százaléka) mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését; e csoport aránya az utóbbi öt évben 60 százalék körül mozgott.154

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nyílt idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya 1992 és 2012 között

 

Az idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992-1995) után előbb ingadozott (1996-1998, 1999-2001), majd 2002 óta 2011-ig kisebb ingadozások mellett (24-33 százalék között) meglehetősen stabil volt. A 2012-es eredmény a reálpolitikusi (mérlegelő) gondolkodás eddig nem tapasztalt alacsony mértékéről tanúskodik, és ami ezzel jár, a nyílt idegenellenesség idén újra 1995-höz és 2001-hoz hasonlóan magas értéket mutat.

Nem túlzás tehát azt állítani, hogy mára minden negyedik magyar felnőtt nyíltan idegenellenes – ezt a véleményt azonban a kérdezett életkora és iskolai végzettsége külön-külön és együtt is számottevően befolyásolja. A 2011-es felmérés adatai alapján az iskolai végzettség emelkedésével például radikálisan csökken a nyíltan idegenellenesek aránya: míg a kevesebb, mint 8 osztályt végzettek fele vélekedik így, addig az egyetemet végzettek tizede.

A nyíltan idegenellenesek aránya iskolázottság szerint (százalék)

 

Az életkor legalább ilyen meghatározó az idegenek befogadása kérdésében: míg a legfiatalabb (18-23 éves) felnőttek negyede utasítja el nyíltan a menedékkérőket, addig a legidősebb (72 éves és idősebb) korcsoportba tartozók közel fele nem fogadna be egyetlen menedékkérőt se. Ugyanakkor, ha az életkornak és az iskolai végzettségnek az idegenellenességre gyakorolt hatását együtt vizsgáljuk, akkor az életkor hatása már nem ennyire egyértelmű.155

Ha a 2012-es kutatásnál megvizsgáljuk, hogy mely társadalmi csoportok körében magasabb az átlagosnál a nyíltan idegenellenesek aránya, akkor azt találjuk, hogy az átlagnál (40%) nagyobb idegenellenesség jellemzi a „kívülálló-kiszoruló” társadalmi csoportokat (nem szavaz, külföldi munkát tervez), illetve a „veszteseket” (alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, közüzemi díjhátraléka van, a lakástulajdon hiánya),

továbbá a romákat (akik mindkét előző csoportba illenek), valamint a Jobbik szavazóit és a közép-dunántúliakat.156

 

Forrás: TÁRKI Omnibusz-kutatás 2012. március

Azon társadalmi csoportok, amelyek körében átlagon felüli a nyílt idegenellenesek aránya (2012, %)

 

 

A Corvinus Egyetem átfogó szociológiai kutatása összevetette a bevándorlás motívumrendszerét a magyar társadalom attitűdjeivel. A vizsgálat tudományos megállapításai mögött felsejlik, hogy Magyarországon úgy tud szárba szökkenni az idegenellenesség, hogy alig vannak idegeneink. Kétszázezren élnek nálunk, ami a teljes lakosság két százaléka. Ugyanez az EU tagállamaiban 4 százalék. A nagy európai országokban közel húszmillió bevándorló telepedett le jogszerűen, s közel tízmillió uniós állampolgár él más EU-tagállamokban. Miközben Európában 4-4 és fél millió illegális bevándorlóval kell számolni, s évente félmillió embert tartóztatnak le jogellenes határátlépésért, minket nem sújtanak nagy migrációs hullámok.157

Amennyiben valóban tenni kívánunk valamit a megkülönböztetés és a hátrányos bánásmód, a diszkrimináció ellen, akkor tisztában kell lennünk azzal, hol és milyen módon keletkeznek és maradnak fenn azok a gondolkodás- és cselekvésmódok, melyek legitimálják az emberek szemében a megkülönböztetést. Semmire sem jutunk, ha csak regisztráljuk, mennyire tartják távol maguktól a „többségiek” a „kisebbségieket”. A társadalmi távolságok mérése ezért nem visz közelebb a megoldáshoz.158

 

A kutatás célja, módszere

 

A Nemzetvédelmi Egyetem159 Hadtudományi Doktori Iskoláján „A magyarországi migráció helyzete, kezelésének feltételei és lehetőségei” címmel készített doktori értekezésem részeként idegenellenesség kutatást végeztem, elsőként a rendőrök körében.

Korábbi és jelenlegi kutatásom célja is mindenekelőtt annak a megállapítása, hogy a migrációkezelésben résztvevő személyek, jelen esetben a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársai, hogyan viszonyulnak az idegenekhez/külföldiekhez. Másképp viszonyulnak-e a különböző országok állampolgáraihoz, más módszerekkel közelítenek-e a külföldiekhez, vannak-e előítéleteik, és ha igen, az miben nyilvánul meg. Mennyire igazak, jellemzőek rájuk is azok az attitűdök, magatartás- és viselkedésmódok, amelyek a rendészeti szférán kívül, a civil lakosság körében végzett vizsgálatok alapján a magyarországi népességre jellemzőnek mondhatók.

 

A megfogalmazott kérdések objektív és sokrétű vizsgálata érdekében a kutatási módszerek közül az írásbeli kikérdezés (kérdőív) módszerét választottam, mivel ez lehetővé teszi, hogy a vizsgálatot aránylag nagyszámú mintán végezhessem el. A feltett kérdésekre adható objektív válaszok alapján, a kérdőívek számítógépes feldolgozása segítségével egyértelműen lehetett megfogalmazni a következtetéseket, tapasztalatokat.

 

A kutatásban érintett 327 fős mintában a bicskei és a debreceni befogadó állomás munkatársai (26 fő), a BÁH Regionális Igazgatóságainak kollégái (264 fő), és a Központi Igazgatóságok állománya (37 fő) vett részt.160 A gyakorlati területen dolgozók bevonása a mintába azért is meghatározó, mert ők azok a kollégák, akik napi rendszerességgel találkoznak idegenekkel, kerülnek kapcsolatba adott esetben külföldiekkel.

 

A kérdőív első tizenegy kérdése a társadalmi-demográfiai változók meghatározásához ad segítséget:

> a válaszadó neme,

> életkor,

> családi állapot,

> lakóhely,

> munkahely,

> iskolai végzettség,

> idegen nyelvismeret,

> pályaválasztás okai.

 

A további kérdésekben (9-34.) 1-5-ig adható értékeléssel különböző, de minden esetben azonos idegen népcsoportokkal (kínai, arab, afgán, afrikai, török, piréz, koszovói, eu-s állampolgár, ukrán) kapcsolatos attitűdök és a hozzájuk való viszonyulás meghatározása történik.

 

Az adatok elemzése

 

 

Befogadás

A befogadási készséget a következő változócsoportok reprezentálják a kutatásban:

1. Milyen mértékben ért egyet azokkal az indokokkal, amelyek miatt a külföldiek elhagyják saját hazájukat?

2. Ön szerint kik kapjanak lehetőséget arra, hogy letelepedjenek Magyarországon?

3. Kit kell befogadnia Magyarországnak? (mindenkit, senkit, attól függ)

4. Ön szerint be kell-e fogadni a felsorolt csoportokba - kínai, arab, afgán, afrikai, török, piréz, koszovói, EU-polgár, ukrán - tartozókat?

 

A migrációs okokat két részre bonthatjuk. Az első csoportba a politikai, származási,161 vallási, nemzeti és társadalmi okokat sorolhatjuk. Ezeket együttesen immateriális okoknak tekinthetjük. A második csoportba helyezhetjük a jobb megélhetést, iskoláztatást, egészségügyi ellátást és lakást. A válaszok megoszlásának típusa alapján a társadalmi csoporthoz tartozást a materiális okokhoz sorolhatnánk, viszont ez egyáltalán nem korrelál a második csoportba tartozó változókkal, ezért helyeztem az immateriális okok csoportjába. A megoszlásokból is látszik, hogy a materiális okok esetében jóval bizonytalanabbak a válaszadók, bár az elutasítás csak a „jobb lakás” esetében tér el jelentősen és lesz összesen 37,9% ellentétben pl. a „jobb megélhetés” mindössze 16%-ával.

 

A válaszadók nagyobb része a letelepedést legszívesebben mindenki számára lehetővé tenné. A kérdőívben megfogalmazott feltétel azonban nagyon kemény és szűkre szabja az értelmezés lehetőségét, amikor a beilleszkedést azonosítja az asszimilációval. Ezt figyelembe kell venni az elemzés során. Különösen fontossá válik ez akkor, ha azt nézzük, hogy a válaszadók több mint fele (55,4%) nem ért egyet azzal, hogy minden rászoruló kapjon lehetőséget a letelepedésre. Megadnák viszont nekik ezt a lehetőséget, ha asszimilálódnának, vagyis, ha megkülönbözhetetlenné válnának.

 

A befogadást legtöbben feltételekhez kötik. A feltételek azonban nem azonosíthatóak az asszimilációval, mert a két változó között nincs korreláció.

 

Amennyiben a befogadási készséget a lehetséges migránsok csoportjaiként nézzük, akkor a legelső, ami feltűnik az, hogy a válaszadók a legtöbb esetben bizonytalanok. A második pedig az, hogy az EU-polgárokat, valamint az ukránokat leszámítva inkább elutasítóak, azaz az „egyáltalán nem ért egyet” és a „nem ért egyet” válaszok együttes aránya jelentősen meghaladja a „teljes mértékben egyetért” és az „egyetért” válaszok arányát. Az arabok, afgánok és az afrikaiak esetében ez az arány eléri vagy meg is haladja a 40%-ot. A legmagasabb azonban a nem is létező pirézek esetében (46,7%).

 

A kérdés az, miért ilyen magas a bizonytalanság, és miért hajlik inkább az elutasítás felé?

 

A lehetséges determinánsokból képzett indexekkel elvégzett regresszió analízis eredményeként azt kapjuk, hogy négy tényező befolyásolja a migráns csoportok befogadását:

A leginkább az befolyásolja a befogadási készséget, hogy a válaszadók feltételezése szerint integrálódnak-e a bevándorlók. Ezt követik a bevándorlás immateriális okai, vagyis az, hogy ebbe a csoportba tartoznak-e a migráció indokai, vagy sem. Ez a két index pozitív hatású, azaz annál inkább befogadják a migránsokat a válaszadók, minél inkább elképzelhetőnek tartják az integrálódásukat és minél inkább úgy vélik, immateriális okokból jöttek ide. A veszélyességnek ezzel ellentétes a hatása.

A befogadási készség bizonytalanságát a fentiekből eredően mindenekelőtt az integrálódásba vetett bizalom és a veszélyesség szintje okozza. Mindkettő igen komplex kulturális elem.

 

 

A befogadás a konstans változók szerint

 

A befogadási készség differenciált nemek, életkor és iskolai végzettség szerint.

 

A kérdőívben használt ötös skálán az átlagok minden esetben a középérték közelében maradtak. Igaz ugyan, hogy a nők valamennyi tekintetben magasabb értékeket mutatnak, de a különbség csekély, kiváltképp a befogadás tekintetében. A nem magyar bevándorlókkal szemben a férfiak elutasítóbbak, mint a nők.

Az évek haladtával a migráció immateriális okai mindinkább elfogadhatóakká válnak, míg a materiális okok elfogadottsága csökken. Ugyancsak nő a befogadási készség és csökken a részrehajló, a magyar bevándorlókat preferáló felfogás. Mindehhez járul, hogy az asszimiláció igénylése egyre inkább erősödik, akárcsak a bevándorlók feltétel nélküli elfogadása.

Érdekesség, hogy a csak gimnáziumi érettségivel rendelkezők az asszimiláció és az immateriális okok akceptálása kivételével magasabb átlagértékeket mutatnak, mint a főiskolát végzettek. A különböző migráns csoportok befogadása esetében majdnem olyan magas az értékük, mint az egyetemet végzetteké. Helyesebb lenne azonban „alacsonyt” mondani, mert valamennyi végzettségi kategóriában a 3-as érték alatt, azaz az elutasítás tartományban vannak az értékek. Az asszimilációt is a főiskolát és a szakközépiskolát végzettek helyeslik leginkább.

 

 

 

Kiket kell befogadni index átlagértékei nemek és életkorok szerint

 

 

 

Kik kapjanak lehetőséget a letelepedésre? Nők, átlagértékek iskolai végzettség szerint

 

 

 

 

Kik kapjanak lehetőséget a letelepedésre? Férfiak, átlagértékek iskolai végzettség szerint

 

 

Hivatali és többségi hatalom

 

A hivatali hatalom a hivatali pozícióval rendelkezők által a célcsoportokhoz helyesnek tartott viszonyulást írja le. Minden hivatali-hatalmi pozícióból meghatározott, az e pozíción kívüli társadalmi helyzettől független kulturális mintázat származik. Ezek a minták attól függően differenciálódnak, hogy a hivatalok szempontjából nézve milyen társadalom-hivatal viszonyt preferálnak, azaz milyen szerepet szánnak a hivataloknak a társadalmi folyamatokban.

A kutatásban a következő kérdések vonatkoztak a hivatali hatalomra: a bevándorlók társadalmi veszélyessége és engedelmeskedésre kényszerítésük, illetve védelmezésük szükségessége. A veszélyességet viszonylag alacsonyra becsülték – átlagérték 1,8 (EU polgárok) és 2,8 (arabok) közöttiek. Az EU polgárok és pirézek kivételével azonban a válaszadók egyharmada mindegyik csoportnál bizonytalan volt a veszélyesség megítélésében.

Habár a többség bizonytalan, vagy nem tartja társadalmilag veszélyesnek a bevándorlókat, van néhány százalék, akik szerint a bevándorlók veszélyt jelentenek.

Tíz százaléknál kevesebben tartják ártalmasnak a külföldieket. Ez az érték messze az egyes csoportok feltételezett veszélyessége alatt van. Az összefüggéseket nézve azt láthatjuk, hogy a veszélyesség egyaránt korrelál a meghatározatlan ártalmassággal és a bűncselekmények elkövetésével.

A korrelációs mátrix igen érdekes összefüggésekre mutat rá. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a migránsok tulajdonságai a veszélyességükkel és a kényszerítésükkel pozitíve, az integrálódásukkal viszont negatíve korrelál. Ez azt jelenti, hogy minél inkább elfogadják a

válaszadók azt, hogy a migránsok negatív tulajdonságokkal rendelkeznek, annál inkább látják őket veszélyesnek és integrálódásra alkalmatlannak. A kényszer és a veszély legalább ilyen szorosan összefüggenek.

 

Közelebbről megnézve ezeket az összefüggéseket azt láthatjuk, hogy nem önmagában a negatív ítélet, hanem annak a veszélyességgel való összefüggése a meghatározó. Ugyanakkor nem egyforma a negatív tulajdonságok hatása. Veszélyessé azon tulajdonságok által válnak a válaszadók szemében, amelyek dezintegratívak (önzés, senkire sincsenek tekintettel, bűnözés, a törvények be nem tartása, kitúrják a magyarokat a munkából, lenézik a magyarokat). A kényszer szükségességéről vallott felfogás nagyjából követi a veszélyességet. Az is látszik, hogy a negatív tulajdonságok nem a válaszadók és a migránsok közötti konfliktusokból származnak. Az „önzés” kivételével ugyanis nagyon alacsonyak a változók közötti korrelációs együtthatók. Ennél is érdekesebb, hogy még a dezintegratív tulajdonságok sem korrelálnak az integrációs index értékeivel, ami azt jelzi, hogy csak csekély mértékben határozhatják meg a beilleszkedésre vonatkozó feltevést.

 

Ha megnézzük bevándorló csoportonként a tulajdonságokat, akkor alacsony korrelációs együtthatókat láthatunk. Az „önzést” jelző változók leginkább az afrikaiaknál és a koszovóiaknál mutatnak összefüggést, de ott is eléggé gyengék. A legerősebb korrelációt a magyarok lebecsülése és a törvények be nem tartása mutatja. Az első a többségi hatalom felé mutat, a második pedig az adott hivatali hatalom specialitására utal.

 

A hivatali hatalom szerkezetének leírásához a modellben figyelembe kell vennünk a befogadási és integrálódási indexeket is. A faktoranalízis két eltérő megközelítésmódot eredményezett az adott modellben. Az első elutasító, a veszélyességet és a negatív tulajdonságokat hangsúlyozza, és ennek megfelelően elutasítja a befogadást. A másodikban a befogadás és az integrálódás dominál és ez jelentősen csökkenti a negatív hatások feltételezését. Érdekes viszont, hogy míg az első faktor esetében a hivatal védelmező feladatát jelentős mértékben elutasítják, az a második esetében sem kap jelentőséget.

 

 

Többségi hatalom

 

A többségi hatalom a közjavakhoz való hozzáférésre vonatkozó ítéleteket és a kulturális mintákat mutatja. A többségi hatalom szemlélete szerint a közjavak a többség tulajdonát képezik. Minél szűkebbre szabják a hozzáférési jogokat, annál több teret igényelnek a többségi csoportnak. A hozzáférés módja és a közjavak típusai szerint a jogosultságok elismertsége különbözik. Az általános jogosultságot könnyebben elfogadják, mint azt, amelyik a migránsokkal való személyes érintkezést is magába foglalja. Minél nagyobb a kettő közötti különbség, annál elfogadottabb a szegregáció. A külföldiek vagy kisebbségiek azon csoportját azonban, amelyiktől a nem személyes, általános jogosultságot is megtagadják nem szegregálják, hanem marginalizálják.

 

Az azonos minőségű oktatást kétharmada elfogadhatónak tekintette, kivéve talán a nem is létező pirézeket, akiknek az azonos minőségű oktatásra vonatkozó jogát legalább

négyszer annyian utasították el, mint a többi csoportét. A helyeslők aránya azonban még így is közel van a többiekéhez.

Azoknak a válaszoknak a megoszlásánál, amelyek valamilyen szintű személyes érintkezést is feltételeznek mindhárom esetben alacsonyabb az elfogadó válaszok aránya, mint az általános hozzáférést engedélyező esetében, és minél közvetlenebb a viszony, annál elutasítóbbá válnak a válaszadók. A leginkább ez a közös munkavégzésnél áll fenn. A munka Magyarországon ugyanis a legérzékenyebb a közjavak közül, és ebben a vonatkozásban a legszűkebb a hozzáférési jogosultság.

 

Ezt a tényt támasztja alá a TÁRKI által 2011-ben folytatott „Migráns esélyek és tapasztalatok Magyarországon” című kutatás is. A kutatás eredményeit ismertető sajtóközlemények közül az egyik szerint „Magyarországon elsősorban a munkahelyek féltése és a gazdasági aggodalmak játszanak szerepet az idegenellenességben, és csak másodsorban a kulturális idegenkedés. A 2011 áprilisában készített felmérés szerint a magyarok közel kétharmada (64%) fél attól, hogy a bevándorlók elveszik tőlük a munkahelyeket. Ez a félelem az elmúlt majd 10 évben nem változott jelentősen: 2002-ben 59 százalék volt az ezzel egyetértők, és 29 százalék az elutasítók aránya.”162

 

A bevándorlók elveszik a munkát azok elől, akik Magyarországon születtek

 

 

 

Forrás: TÁRKI Omnibusz, 2011.április

Az adatfelvétel az Európai Integrációs Alap támogatásával készült az EIA/2010/3.1.5.3. számú „Migráns esélyek és tapasztalatok Magyarországon” című projekt keretében

 

Az összefüggéseket vizsgálva láthatjuk, hogy a munka és a gyerekek egy osztályba járása erősen korrelál egymással, míg a munka és az azonos minőségű oktatás között jóval gyengébb a korreláció. Ha megnézzük a többségi hatalom és a befogadás indexei közötti korrelációkat, akkor láthatjuk, hogy a közjavakhoz való hozzáférés elfogadása együtt jár a migránsok negatív megítélésének, veszélyességének és kényszerítésének elutasításával és integrálódásuk feltételezésével.

A hivatali és a többségi hatalom a konstans változók szerint

 

Sem a nemek szerinti megoszlás, sem az iskolai végzettség nem okoz jelentős változást a hivatali és a többségi hatalom mintáiban. Megfigyelhetjük azonban ugyanazt, amit a befogadásnál is, a nők elfogadóbbak, toleránsabbak.

 

 

 

A hivatali és a többségi hatalom indexeinek átlagai nemek szerint

 

 

 

 

 

 

 

 

A hivatali és a többségi hatalom indexeinek átlagai iskolai végzettség szerint

 

 

Szolidaritás és interperszonális viszonyok

 

A szolidaritás a társadalmi elfogadás speciális faktora. A kérdőívben ennek csupán egyik mutatója szerepel, az, hogy a válaszadók elfogadnak-e támogatást a felsorolt csoportoktól, ha szorult helyzetbe kerülnek.

Meglepő, hogy az eddigi változókhoz képest jelentős az elutasítás. A legtöbb esetben a válaszadók egyharmada, de még az EU polgárok esetében is ötöde egyáltalán nem fogadna el támogatást. A regresszió analízis azt mutatja, hogy két tényezőtől függ a segítség elfogadása: a befogadási hajlandóságtól és az interperszonális kapcsolatoktól. Vagyis, a szolidaritás valamilyen személyes viszonyt fejez ki. Azt jelenti, hogy a támogatás elfogadásával közvetlen kapcsolatba lép a támogatás adójával.

A válaszadók személyes szférája meglehetősen zárt. A házasságkötés és a szolidaritás is inkább elutasító jellegű. Ennek ellenére a szolidaritás csak a személyes kapcsolatok határán található, és azt inkább házasság-közös munka-gyerekek közös osztályban változók alkotják.

 

 

Külföldiekről kialakuló kép

 

A válaszadók véleménye szerint az idegenellenességről nem a külföldiek tehetnek, mindössze 16,4% feltételezett összefüggést a kettő között. Ez is azt jelenti azonban,

hogy a BÁH dolgozói között vannak, akik a külföldiek terhére írják az idegenellenességet. Meglepő módon 52 százalékuk nő, és 74,5 százalékuk 35 évnél fiatalabb.

Az összes többi kérdésnél tagadás felé hajlóan bizonytalanok a válaszadók. Kivétel talán a szankciórendszer alkalmasságára vonatkozó kérdés, mert ott eléggé egyértelmű az elutasítás (52,8%). A szankciórendszer alkalmasságát a kérdőív változói közül mindössze kettő magyarázza: a befogadási hajlandóság és az iskolai végzettség. Pontosabban a nagyobb befogadási hajlandóság növeli, a magasabb iskolai végzettség pedig csökkenti a szankciórendszer elfogadását. E két változó azonban mindössze a variancia alig hét százalékát magyarázza, vagyis a szankciórendszerről alkotott vélemény hátterében más, a kérdőívben nem szereplő változók állhatnak.

Ami a külföldiekről kialakult véleményt illeti, ott csakis a közvéleményben és a sajtóban megjelenő kép függ össze: ha az egyikben pozitív, az a másikban is, ha az egyikben megfelel a valóságnak, akkor a másikban is. Nincs azonban összefüggés az adott kép valóságossága és pozitivitása között.

 

A BÁH munkatársainak nagyon jó az önképe. Egyáltalán nem tartják magukat elfogultnak és igen kevés a bizonytalanok aránya is. Összevetve ezt a hivatali hatalom változóival azt láthatjuk, hogy ott sokkal nagyobb volt a bizonytalanok aránya. Ez a változó csak gyengén korrelál a többivel, és érdekes módon éppen a külföldiek veszélyességével és kényszerítésével korrelál negatíve, pozitíve pedig az együtt dolgozással és a gyerekek közös iskolába járásával. Vagyis, akik veszélyesnek tartják a külföldieket, azok inkább gondolják, hogy kollégáik elfogultak, akik pedig szívesen dolgoznának együtt külföldiekkel, azok inkább elfogulatlannak tartják a kollégáikat.

 

Igen érdekes eredményt kapunk, ha a külföldiekkel szembeni elfogultságot meghatározó változókat vizsgáljuk. A vizsgálatban szereplő változók közül ötnek van hatása az elfogultságra és ezek együttesen a variancia 36 százalékát magyarázzák. A veszélyesség, a szolidaritás hiánya és az interperszonális kapcsolatok elutasítása erősíti azt a feltevést, hogy a BÁH dolgozói elfogultak. Ebből pedig az következik, hogy az elfogultságot úgy értelmezik, hogy a külföldiek javára elfogultak a hivatal dolgozói.

 

 

A válaszadók csoportosítása

 

A válaszadókat kétlépéses klaszter analízis segítségével két klaszterbe osztottuk. Az analízis során a mintának mintegy harmadát lehetett figyelembe venni. Ők szinte azonos arányban oszlanak meg a két klaszter között.

 

Az első klaszterbe azok tartoznak, akik általában és konkrétan a személyes kapcsolatokat tekintve is egyenlőnek tekintik a külföldieket a közjavakhoz való hozzáférésben, akik nem értenek egyet azzal, hogy negatív tulajdonságokkal lehetne jellemezni őket, és akik feltételezik az integrálódásukat. A második klaszterbe tartoznak azok, akik veszélyesnek gondolják a külföldieket, és a kényszert szükséges eszköznek vélik, nem szolidárisak velük és nem nagyon fogadják el a személyes kapcsolatokat.

Az első, toleránsabb, befogadóbb klaszterben magasabb a nők aránya, mint a másodikban. Ez megfelel a befogadásnál látott megoszlásoknak.

Érdekes viszont, hogy az iskolai végzettséget tekintve nincsen jelentős különbség a két klaszter között.

Következtetések, javaslatok

 

Amikor a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal körében végzett idegenellenesség kutatásból levonható következtetések és javaslatok megfogalmazására kerül sor, könnyű helyzetben érzem magam. Meggyőződésem, meg kell ragadnom minden lehetőséget arra, hogy a rendőrségnél végzett kutatási tapasztalataimat tovább erősítve újra és újra teret adjak azoknak a módszereknek, amelyek javíthatnak a közigazgatási szféra és a külföldiek jelenlegi viszonyán.

 

Fel kell tárni, mi az oka az idegenellenességnek, és ezt kell „kezelni”: megismertetni, megértetni az ügyintézőkkel a migránsok valós motivációit, hatásukat az országra, az egyes társadalmi csoportokra. Az idegenek származási, vallási, etnikai, kulturális hovatartozásából adódó szokásainak ismerete és figyelembe vétele elősegítheti a hatékonyabb és humánusabb intézkedést. Mivel – ismereteim szerint – az állomány többsége nem részesült olyan képzésben, amely a külföldiekkel való találkozásnál a fenti tényezőkből adódó konfliktusok megelőzésére vonatkozó ismereteket tananyagként tartalmazná, ezért szükség van arra, hogy a képzési tananyagba építetten, rendszerezett formában sajátítsák el konfliktuskezelési technikákat. Mind az alapképzés, mind a továbbképzés tananyagába rendszerezett, módszertanilag kidolgozott ismeretanyag – intézkedés-lélektan, pszichológia, vezetés elmélet – épüljön be, hogy annak elsajátításával eredményesebb legyen a felkészítés, és létrejöjjön egy mindenkor rendelkezésre álló tudásmenedzsment, ami lehetővé teszi a megszerzett ismeretek szükséges, rugalmasan alkalmazható beépítését a változó gyakorlatba.

 

A jelenlegi képzések mellett új képzési, oktatási formák, új típusú tanfolyamok, speciális továbbképzések indításával lehetőséget kell teremteni, hogy a külföldiekkel szembeni intézkedések specifikumai, a nyelvi képzés, a kommunikáció fejlesztése az állomány felkészítésében hangsúlyos szerepet kapjon.163 Törekedni kell rá, hogy tisztában legyenek a multikulturalizmusból adódó sajátos feladataikkal, munkájuk elismerése során legyen szempont az idegenekkel szemben tanúsított magatartás.

 

Természetesen a felsoroltak tematikájának, esetleges tankönyvi szükségletének kidolgozása hozzáértő szakemberek bevonásával lehetséges. Egyidejűleg meg kell találni a helyét és lehetőségét a nyelvi képzés színvonala növelésének. Az állományt fel kell készíteni, hogy a külföldiekkel szembeni fellépések alkalmával – a vonatkozó jogi és egyéb normák betartása mellett – nagyobb körültekintéssel járjanak el, mivel az idegenek származási, vallási, etnikai, kulturális hovatartozásából adódó szokásaik ismerete és figyelembe vétele elősegítheti az idegenellenességtől mentes, humánusabb intézkedéseket.

 

 

Befejezés

 

A Magyarországra jellemző, nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten magasnak mondható idegenellenesség mértéke indokolja a kutatás további szélesítését a

társhatóságokra, illetve a későbbiek folyamán a kutatás monitoring rendszerré alakítását. Megítélésem szerint ezek a kutatások hozzájárulhatnak mind a hivatásos, mind a kormánytisztviselői szakmai kultúra színvonalának javításához.

 

 

 

 

Irodalom

 

 

1. Görbe Attiláné Zán Krisztina: A magyarországi migráció helyzete, kezelésének feltételei és lehetőségei Doktori (PhD) értekezés, ZMNE Hadtudományi Doktori Iskola, Budapest, 2010.

 

2. Krémer Ferenc: Az oktatók és a hallgatók cigánysággal kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálata (Kutatási koncepció)

 

3. Tájok Péter: A rendőri intézkedésekkel szemben támasztott speciális igények egy más aspektusból - In. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények X., Pécs, 2009.

4. http://nol.hu/

5. http://www.tarki.hu/hu/

6. http://www.vg.hu/

 

 

 

 

Mellékletek

 

 

1. számú melléklet: Statisztikai kimutatás a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal létszámhelyzetéről164

 

Létszám

Központ: 397 fő

Régió: 587 fő

Befogadó Állomás: 58 fő

Összesen: 1042 fő

 

Életkori megoszlás

18-30 év: 384 fő

31-40 év: 353 fő

41-50 év: 165 fő

51-60 év: 130 fő

61- év: 10 fő

 

 

2. számú melléklet: Idegenellenesség kérdőívek megoszlása a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál

 

 

Kiküldött Kitöltött

 

Befogadó állomások 30 db 26 db

Bicske 10 db 10 db

Debrecen 20 db 16 db

 

 

BÁH Regionális Igazgatóságok 405 db 264 db

Észak-magyarországi RI 35 db 28 db

Dél-dunántúli RI 30 db 27 db

Közép-dunántúli RI 25 db 25 db

Nyugat-dunántúli RI 40 db 12 db

Dél-alföldi RI 50 db 28 db

Észak-alföldi RI 55 db 6 db

Budapest és Pest Megyei RI 170 db 138 db

 

 

BÁH Központi Igazgatóságok 54 db 37 db

Menekültügyi Igazgatóság 18 db 9 db

Idegenrendészeti Igazgatóság 36 db 28 db

 

Összesen: 489 db 327 db

3. számú melléklet

 

K É R D Ő Í V

 

 

KÉREM, KARIKÁZZA BE A MEGFELELŐ SZÁMOT!

 

1. Az Ön neme:

1 – nő

2 – férfi

 

2. Az Ön életkora:

1 2 3 4

18-25 26-35 36-45 45-X

 

3. Az Ön családi állapota:

1 - egyedülálló

2 – házas

3 – elvált

 

4. Ön milyen településen dolgozik?

1 – Budapest

2 – megyeszékhely

3 – egyéb város

4 – falu

 

5. Azonos-e a lakóhelye a munkahelyével?

1 – igen

2 – nem

 

6. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége?

1 – gimnáziumi érettségi

2 – szakközépiskolai érettségi

3 – főiskola

4 – egyetem

 

7. Rendelkezik-e valamilyen nyelvvizsgával?

1 – igen

2 – nem

3 – nincs nyelvvizsgám, de beszélek idegen nyelven

4 – nem beszélek idegen nyelvet

 

 

 

 

 

 

KÉREM, KARIKÁZZA BE A MEGFELELŐ SZÁMOT!

 

8. Miért választotta a hivatását?

 

 

1 – a munka szépsége, érdekessége vonzotta

2 – családi hagyomány, családi rábeszélés

3 – az állás biztonsága miatt

X – egyéb ok, éspedig:.........................................................

 

 

 

KÉREM, KARIKÁZZA BE A MEGFELELŐ SZÁMOT!

 

9. Milyen mértékben ért egyet azokkal az indokokkal, amelyek miatt a külföldiek elhagyják saját hazájukat?

Kérem, válaszoljon a megfelelő szám bekarikázásával valamennyi kérdésre!

egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért

Politikai üldöztetés 1 2 3 4 5

Faji okok 1 2 3 4 5

Vallási okok 1 2 3 4 5

Nemzeti hovatartozás 1 2 3 4 5

Meghatározott

társadalmi csoporthoz

tartozás 1 2 3 4 5

Jobb megélhetés 1 2 3 4 5

Gyerekeik magasabb

szintű iskoláztatása 1 2 3 4 5

Jobb egészségügyi

ellátás 1 2 3 4 5

Jobb lakáskörülmények 1 2 3 4 5

 

 

10. Ön szerint kik kapjanak lehetőséget arra, hogy letelepedjenek Magyarországon?

Kérem, válaszoljon a megfelelő szám bekarikázásával valamennyi kérdésre!

egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért

Csak a más országban

élő magyar kisebbség

tagjai 1 2 3 4 5

Mindenki, aki erre

rászorul, függetlenül

minden egyébtől 1 2 3 4 5

Mindenki, aki kész arra, hogy beilleszkedjen a magyar társadalomba és megtanulja a magyar nyelvet, kultúrát 1 2 3 4 5

 

 

 

KÉREM, KARIKÁZZA BE A MEGFELELŐ SZÁMOT!

 

11. Ön szerint be kell fogadni

Kérem, válaszoljon a megfelelő szám bekarikázásával valamennyi kérdésre!

egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért

kínaiakat? 1 2 3 4 5

arabokat? 1 2 3 4 5

afgánokat? 1 2 3 4 5

afrikaiakat? 1 2 3 4 5

törököket? 1 2 3 4 5

pirézeket? 1 2 3 4 5

koszovóiakat? 1 2 3 4 5

EU-s állampolgárt? 1 2 3 4 5

ukránokat? 1 2 3 4 5

 

 

 

12. Milyen mértékben ért egyet azzal, hogy a felsoroltak jól integrálódnak a magyar társadalomba?

Kérem, válaszoljon a megfelelő szám bekarikázásával valamennyi kérdésre!

egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért

kínaiak 1 2 3 4 5

arabok 1 2 3 4 5

afgánok 1 2 3 4 5

afrikaiak 1 2 3 4 5

török 1 2 3 4 5

pirézek 1 2 3 4 5

koszovóiak 1 2 3 4 5

EU-s állampolgárok 1 2 3 4 5

ukránok 1 2 3 4 5

 

 

 

 

13. Volt-e már konfliktusa valamelyik népcsoport tagjával?

Kérem, válaszoljon a megfelelő szám bekarikázásával valamennyi kérdésre!

egyáltalán nem gyakran

kínaival 1 2 3 4 5

arabbal 1 2 3 4 5

afgánnal 1 2 3 4 5

afrikaival 1 2 3 4 5

törökkel 1 2 3 4 5

pirézzel 1 2 3 4 5

koszovóival 1 2 3 4 5

EU-s állampolgárral 1 2 3 4 5

ukránnal 1 2 3 4 5

 

 

14. Milyen mértékben ért egyet azzal, hogy árt Magyarországnak a bevándorlók jelenléte?

egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért

1 2 3 4 5

 

 

 

KÉREM, KARIKÁZZA BE A MEGFELELŐ SZÁMOT!

 

15. Milyen mértékben ért egyet azzal, hogy a külföldiek több bűncselekményt követnek el, mint a magyarok?

egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért

1 2 3 4 5

 

 

16. Milyen mértékben ért egyet azzal, hogy van a Hivatalnak olyan munkatársa, aki elfogultabban viselkedik a hatósági eljárás során a külföldiekkel, mint másokkal?

egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért

1 2 3 4 5

 

 

 

 

 

17. Milyen mértékben ért egyet azzal, hogy a Hivatal munkatársai elfogultak

Kérem, válaszoljon a megfelelő szám bekarikázásával valamennyi kérdésre!

egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért

kínaiakkal? 1 2 3 4 5

arabokkal? 1 2 3 4 5

afgánokkal? 1 2 3 4 5

afrikaiakkal? 1 2 3 4 5

törökökkel? 1 2 3 4 5

pirézekkel? 1 2 3 4 5

koszovóiakkal? 1 2 3 4 5

EU-s állampolgárokkal? 1 2 3 4 5

ukránokkal? 1 2 3 4 5

 

 

18. Milyen mértékben ért egyet azzal, hogy a külföldiek

Kérem, válaszoljon a megfelelő szám bekarikázásával valamennyi kérdésre!

egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért

erőszakosak? 1 2 3 4 5

nincsenek tekintettel

senkire? 1 2 3 4 5

önzők? 1 2 3 4 5

nem segítőkészek? 1 2 3 4 5

miattuk növekszik a

bűnözés? 1 2 3 4 5

jobb anyagi

körülmények között

élnek, mint a

magyarok? 1 2 3 4 5

sok közöttük a beteg? 1 2 3 4 5

elveszik a

munkalehetőséget a

magyarok elől? 1 2 3 4 5

lebecsülik a

magyarokat? 1 2 3 4 5

nem tartják be a

törvényeket? 1 2 3 4 5

tehetnek arról, hogy

idegenellenesség van

az országban? 1 2 3 4 5

KÉREM, KARIKÁZZA BE A MEGFELELŐ SZÁMOT!

 

19. Milyen mértékben ért egyet azzal, hogy a közvéleményben pozitív kép alakult ki a külföldiekről?

egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért

1 2 3 4 5

 

 

20. Milyen mértékben ért egyet azzal, hogy a sajtóban pozitív kép alakult ki a külföldiekről?

egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért

1 2 3 4 5

 

 

21. Milyen mértékben ért egyet azzal, hogy a közvéleményben élő kép a külföldiekről megfelel a valóságnak?

egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért

1 2 3 4 5

 

 

22. Milyen mértékben ért egyet azzal, hogy a sajtóban élő kép a külföldiekről megfelel a valóságnak?

egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért

1 2 3 4 5

 

 

 

23. Milyen mértékben ért egyet azzal, hogy a külföldiekkel szemben jelenleg alkalmazott szankciórendszer alkalmas a magyarországi migrációkezelésre?

egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért

1 2 3 4 5

 

 

 

 

24. Milyen mértékben ért egyet azzal, hogy a Hivatalnak a rászoruló, kiszolgáltatott külföldieket ugyanúgy kell védelmeznie, mint a magyarokat?

egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért

1 2 3 4 5

 

 

25. Az Ön véleménye szerint melyik társadalmi csoport milyen mértékben jelent veszélyt a társadalomra?

Kérem, válaszoljon a megfelelő szám bekarikázásával valamennyi kérdésre!

egyáltalán nem nagyon nagymértékben

kínaiak 1 2 3 4 5

arabok 1 2 3 4 5

afgánok 1 2 3 4 5

afrikaiak 1 2 3 4 5

törökök 1 2 3 4 5

pirézek 1 2 3 4 5

koszovóiak 1 2 3 4 5

EU-s állampolgártól 1 2 3 4 5

ukránok 1 2 3 4 5

 

 

 

KÉREM, KARIKÁZZA BE A MEGFELELŐ SZÁMOT!

 

26. Az Ön véleménye szerint melyik társadalmi csoportot milyen mértékben szükséges engedelmességre kényszeríteni?

Kérem, válaszoljon a megfelelő szám bekarikázásával valamennyi kérdésre!

egyáltalán nem nagyon nagymértékben

kínaiak 1 2 3 4 5

arabok 1 2 3 4 5

afgánok 1 2 3 4 5

afrikaiak 1 2 3 4 5

törökök 1 2 3 4 5

pirézek 1 2 3 4 5

koszovóiak 1 2 3 4 5

EU-s állampolgártól 1 2 3 4 5

ukránok 1 2 3 4 5

 

 

27. Amennyiben Ön vagy az Ön családja hosszan tartó betegség következtében tartósan nehéz helyzetbe kerülne, kiktől fogadna el támogatást?

Kérem, válaszoljon a megfelelő szám bekarikázásával valamennyi kérdésre!

egyáltalán nem fogadna el egyértelműen elfogadna

kínaiak 1 2 3 4 5

arabok 1 2 3 4 5

afgánok 1 2 3 4 5

afrikaiak 1 2 3 4 5

törökök 1 2 3 4 5

pirézek 1 2 3 4 5

koszovóiak 1 2 3 4 5

EU-s állampolgártól 1 2 3 4 5

ukránok 1 2 3 4 5

 

 

28. Az Ön véleménye szerint helyes-e, hogy az itt élő külföldieket a magyarokkal azonos minőségű oktatásban részesítsék?

Kérem, válaszoljon a megfelelő szám bekarikázásával valamennyi kérdésre!

egyáltalán nem helyes teljes mértékben helyes

kínaiak 1 2 3 4 5

arabok 1 2 3 4 5

afgánok 1 2 3 4 5

afrikaiak 1 2 3 4 5

törökök 1 2 3 4 5

pirézek 1 2 3 4 5

koszovóiak 1 2 3 4 5

EU-s állampolgártól 1 2 3 4 5

ukránok 1 2 3 4 5

 

 

 

KÉREM, KARIKÁZZA BE A MEGFELELŐ SZÁMOT!

 

29. Milyen mértékben ért egyet azzal, hogy gyermeke egy osztályba járjon külföldi gyerekkel?

Kérem, válaszoljon a megfelelő szám bekarikázásával valamennyi kérdésre!

egyáltalán nem szívesen nagyon szívesen

kínaival 1 2 3 4 5

arabbal 1 2 3 4 5

afgánnal 1 2 3 4 5

afrikaival 1 2 3 4 5

törökkel 1 2 3 4 5

pirézzel 1 2 3 4 5

koszovóival 1 2 3 4 5

EU-s állampolgárral 1 2 3 4 5

ukránnal 1 2 3 4 5

 

 

30. Hogyan vélekedne arról, ha családtagja vagy közeli hozzátartozója házasságot kötne

Kérem, válaszoljon a megfelelő szám bekarikázásával valamennyi kérdésre!

egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért

kínaival? 1 2 3 4 5

arabbal? 1 2 3 4 5

afgánnal? 1 2 3 4 5

afrikaival? 1 2 3 4 5

törökkel? 1 2 3 4 5

pirézzel? 1 2 3 4 5

koszovóival? 1 2 3 4 5

EU-s állampolgárral? 1 2 3 4 5

ukránnal? 1 2 3 4 5

 

 

31. Ön szívesen dolgozna azonos munkahelyen

Kérem, válaszoljon a megfelelő szám bekarikázásával valamennyi kérdésre!

egyáltalán nem szívesen nagyon szívesen

kínaival? 1 2 3 4 5

arabbal? 1 2 3 4 5

afgánnal? 1 2 3 4 5

afrikaival? 1 2 3 4 5

törökkel? 1 2 3 4 5

pirézzel? 1 2 3 4 5

koszovóival? 1 2 3 4 5

EU-s állampolgárral? 1 2 3 4 5

ukránnal? 1 2 3 4 5

 

 

 

 

 

 

 

 

KÉREM, KARIKÁZZA BE A MEGFELELŐ SZÁMOT!

 

 

32. Az Ön véleménye szerint helyes-e, hogy az itt élő külföldieket és a magyarokat ugyanabban az egészségügyi intézményben részesítsék ellátásban?

Kérem, válaszoljon a megfelelő szám bekarikázásával valamennyi kérdésre!

egyáltalán nem helyes teljes mértékben helyes

kínaiak 1 2 3 4 5

arabok 1 2 3 4 5

afgánok 1 2 3 4 5

afrikaiak 1 2 3 4 5

törökök 1 2 3 4 5

pirézek 1 2 3 4 5

koszovóiak 1 2 3 4 5

EU-s állampolgárok 1 2 3 4 5

ukránok 1 2 3 4 5

 

 

33. Ön szívesen utazna turistaként

Kérem, válaszoljon a megfelelő szám bekarikázásával valamennyi kérdésre!

egyáltalán nem szívesen nagyon szívesen

Kínába? 1 2 3 4 5

az arab világba? 1 2 3 4 5

Afganisztánba? 1 2 3 4 5

Afrikába? 1 2 3 4 5

Törökországba? 1 2 3 4 5

Piréziába? 1 2 3 4 5

Koszovóba? 1 2 3 4 5

az Európai Unióba? 1 2 3 4 5

Ukrajnába? 1 2 3 4 5

 

 

34. Az Ön véleménye szerint Magyarországnak kit kellene befogadnia?

1 – minden menekültet

2 – senkit

3 – az attól függ, hogy kiről van szó

 

 

Köszönöm, hogy kitöltötte a kérdőívet!