Jelenlegi hely

Címlap » 2012/1
Dr. Kovács Gábor
r. ezredes Nemzeti Közszolgálati Egyetem, oktatási rektor-helyettes

Dr. Kovács Gábor r. ezredes

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, oktatási rektor-helyettes

Tájékoztató a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulásáról és működéséről

 

Bevezetés

„Az Országgyűlés olyan egyetemet alapít, amely az eljövendő generációk számára a haza szolgálatának, védelmének, szeretetének és a közjó iránti elkötelezettségnek emblematikus intézménye, a közszolgálat akadémiája lesz.”

(Idézet az Országgyűlés 2011. márciusi ülésének miniszteri expozéjából)

 

Szakemberek véleménye szerint, a magyar felsőoktatás intézményi struktúrája megérett a reformra, hiszen annak jelenlegi szerkezete nem kellően tükrözi az európában elfogadott normákat. Magyarországon nagyságrendekkel több felsőoktatási intézmény működik, mint amennyire szükség lenne, reformra szorul a felsőoktatás. Ebbe a folyamatba illik bele az egyetemek összevonása, hiszen gyakorlatilag a párhuzamos képzési területek mentén történő racionalizálásról van szó. Így jött létre a mi egyetemünk is.

Hazánkban a katonai- és rendvédelmi felsőoktatás átalakításának gondolata már jó néhány évvel ezelőtt felvetődött, a felvevő piac beszűkülése, a szakember szükséglet, a takarékossági megfontolások, megérlelték az átalakítás szükségességét. Az erre vonatkozó politikai szándék a politikai vezetés részéről 2011-ben fogalmazódott meg a jelenlegi formájában és ez az elhatározás – a korábbiakkal ellentétben – megvalósításra is került.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (a továbbiakaban: NKE) az a felismerés hozta létre, hogy a közszolgálaton belül a rendvédelem, a polgári közigazgatás, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának képzése közös alapokon nyugszik, ezzel összefüggésben a közös hivatástudat, valamint a szakértelem erősítése összehangolt és tervezett utánpótlásképzést igényel, mely hatékonyan és költségtakarékosan megvalósítható egy egyetem szervezeti keretein belül.

A másik jelentős tényező, az az igény, hogy a polgári közigazgatási-, a honvédelmi-, a nemzetbiztonsági- és a rendészeti szerveknek olyan életpályamodellt kell biztosítania, mely már a felsőfokú szakemberképzés időszakában megalapozza a hivatás iránti elkötelezettséget, biztosítja a professzionális képzést és a gyakorlatorientált oktatást, valamint az egyes hivatásrendek közötti átjárhatóságot.

 

1.    A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulása

Az Egyetem létrehozására irányuló szándékot a tettek követték. 2010 júniusában a Honvédelmi Minisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium, valamint az érintett felsőoktatási intézmények képviselőiből munkabizottság alakult, melynek feladata volt az integráció előkészítése. A bizottság előzetesen egy nagybani elgondolást fogadott el az Egyetem létrehozására vonatkozóan. A munka megkezdéséhez szükséges kormányhatározatot három albizottság (képzés-kutatási, szervezeti-vezetési és infrastruktúra-finanszírozási, jogi-felügyeleti albizottság) alkotta meg.

Az Egyetem megalapítása összhangban van a Kormányprogram[1] több célkitűzésével, mint például a magyar állam tekintélyének helyreállítása, a közbiztonság és a törvényes rend erősítése. Mindezek megvalósításának alapja a közigazgatás és a közszolgálat személyi állománya elkötelezettségének erősítése és szakmai felkészültségének növelése.

A NKE létesítéséről szóló 2011. évi XXXVI törvényt[2] március közepén fogadta el az Országgyűlés. E törvény meghatározta a létesítésben közreműködő és a résztvevő intézmények, testületek feladatait, működésének alapvető szabályait, valamint rendelkezett a megvalósítás ütemtervéről.

A NKE 2012. január 1-jén jött létre a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar és a Rendőrtiszti Főiskola átalakulásával, az érintett intézmények általános jogutódjaként.

1.1.  Az előzmények

10-15 évvel ezelőtt a katonai- és rendvédelmi felsőoktatás rendszere meglehetősen kiterjedt volt.[3] A honvédségi megrendelői igények csökkenése miatt ezek a tanintézetek a folyamatos átalakulás eredményeként a Hungária körúti bázisra koncentrálódtak. Időközben a Rendőrtiszti Főiskola a képzések korszerűsítésével már nem csak a rendőrtisztek, hanem az egész rendészeti ágazat felsőfokú végzettségű szakemberképzésének bázisává vált, az ott folytatott képzések teljes egészében lefedték a rendészeti feladatkört.

Az integrációval elért célok:

  • A katonai és rendvédelmi felsőoktatás szerkezeti struktúrájának racionalizálása.
  • Három állami felsőoktatási intézményből egy, a mindenkori kormányzati megrendelést teljesítő Egyetem létrehozása.
  • Olyan köztisztviselő, hivatásos tiszti kar képzése, amely békében, veszélyhelyzetben együttműködésre képes és kész.
  • Erős központosítási törekvés minden területen (vezetés, tanulmányi ügyek, logisztika, oktatásszervezés, adminisztráció stb.).
  • A közös képzési rendszerek megalkotása, párhuzamosságok kizárása.
  • A Bologna folyamat követése. 
  • Biztosítani a hivatásos tisztek számára - a feltételek megléte esetén - a közszolgálati karriert.

A jogelőd intézmények átalakításának fő célja az volt, hogy a közszolgálati szakemberképzésnek egységes hazai intézményi bázisa kialakuljon. Az integrációval az itt folyó képzések elsődleges szándéka, a szakmai tudás mellett a hivatástudat, a közszolgálatiság erősítése volt, prioritásként jelentkezett, hogy az érintett hivatásrendek erősségei megmaradjanak, a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabban legyen alkalmazva, azok szinergia-hatását kihasználva tovább bővüljenek. Stratégiai cél, hogy néhány évvel később az Egyetem meghatározó szerepet játsszon a magyar közszolgálati életpálya- és előmeneteli rendszerben.

A fenntartói jogokat a Fenntartói Testület útján a rendészetért-, a honvédelemért-, és a közigazgatás-fejlesztésért felelős a miniszterek közösen gyakorolják.

1.2. Az oktatási környezet jellemzői és hatásai

Egyetemünk az itt tanuló hivatásrendek (közigazgatási szakemberek, rendőrök, katszatrófavédelmi szakemberek, honvédtisztek, nemzetbiztonsági szakemberek) szakmai jellegéből adódóan is, jelentős országos vonzerővel bíró felsőoktatási intézmény. A legfőbb vonzerő az, hogy a végzést követően a későbbi elhelyezkedési, munkába állási lehetőségek biztosítottak, megjegyzendő, hogy a végzett friss diplomások (a közigazgatási szakemberek kivételével) szolgálati érdekből, az ország bármely területére beosztásba helyezhetők.

Jelenleg 76 középiskolákban folyik a „Belügyi rendészeti ismeretek” című tantárgy oktatása, megközelítőleg ezer diák részére. A „Katonai alapismeretek” tantárgyat is hasonlóan, körülbelül ezer diák tanulja az országban. Ezeken a diákokon kívül is jelentős számú az érdeklődés az intézmény iránt (1. sz. melléklet. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre jelentkezők létszáma a 2013/2013 tanévben).

Magyarországi viszonylatban az egyetemünk a közepes nagyságú egyetemek közé tartozik, a személyi állomány létszáma a következőképpen alakul.

Egyetemi létszámadatok*

Állomány/Karok

NKE

Központ

HHK

RTK

KTK

Össze

Sen

(létsz.)

Kiszolgálók, oktatók

250

300

160

120

830

Hallgatók

-

3400

1800

2800

8000

* 2012. júniusi adatok alapján

2.    Az egyetem vezetési rendszere, a karok és az intézetek

2.1.  Az egyetem vezetési rendszere

Már az egyetem alapításának előkészítésekor mindhárom fenntartó – megrendelőként – pontosan ismertette igényeit. A két fegyveres fenntartó szervezet, a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium teljes egészében meghatározta az érintett karok képzési profilját és a képzési kapacitásokat. Ettől valamennyire eltér a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által felügyelt közigazgatási képzés. A minisztérium a magyar köz- és államigazgatás egésze és egyes ágazatai számára határoz meg stratégiai célokat, amelyekhez az egyetemnek kell a megoldásokat hozzárendelni.

Mindezeken túlmenően, mindhárom fenntartói szervezet közös elvárása megegyezett, cél a közös egyetemi modul létrehozásával, a közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság megteremtése.

Az egyetem döntéshozatali rendszerét alapvetően két törvény befolyásolja. Az egyik a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról [4], a másik az NKE létesítéséről szóló 2011. évi XXXVI. törvény. Ezen jogszabályokon felül az egyetem belső működési szabályai határozzák meg a döntéshozatalt. Az egyetem létesítésének előkészülete során, 2012. július 3-án elkészült az egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzat[5], amely meghatározta az egyetem szervezeti és vezetési rendjét, a testületek és bizottságok rendszerét, a központ és a karok kapcsolatrendszerét, a funkcionális feladatok megosztását.

Az egyetem felső vezetőiből álló Rektori Tanács heti rendszerességgel egyeztet a Szenátus elé kerülő ügyekről, egyidejűleg bekéri a Kari Tanácsi véleményeket is. Az egyetem sajátossága, hogy a Szenátus döntéseinek jelentős részéhez a három fenntartó miniszter képviselőiből álló Fenntartói Testület konszenzuson alapuló jóváhagyása szükséges. Mindezek miatt is, nagyon szoros az egyetem és a fenntartói közötti kapcsolat.

Az egyetem vezetése bizonyos feladatok tekintetében centralizációra törekszik, e mellett meghagyja a karok önállóságát. Központi szabályozás alapján történik: a szenátus döntéseinek előkészítési folyamata; a kormányzati, közigazgatási és nemzetközi kapcsolatok alakítása, gondozása, ügyintézése; a nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi képzések kialakítása; a központi kommunikációs tevékenység irányítása; a társadalmi kapcsolatok és a külső kapcsolattartás; a tanulmányi rendszerhez kapcsolódó fejlesztési-, működtetési-, szolgáltatási és adat-előállítási rendszer elemeinek működtetése; a pénzügyi és számviteli feladatok központi koordinációja.

2.2.  A karok, intézetek helyzete, feladatai

2.2.2. A karok helyzete

Az NKE organogramja[6] azt a vezetői akaratot tükrözi, amely az oktatás megújításának egyik eszközeként, karok szervezeti megújítását tűzte ki célul. Az organogram tartalmazza a központ és a karok belső szervezetrendszerét. A korábbi állapotokhoz képest, a változás jelentős.

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar esetében, a csatlakozás időpontjában már kialakult a fenntartó által elvárt új szervezeti rend. Gyakorlatilag a Rendészettudományi Kar és a Közigazgatástudományi Kar szervezeti változás nélkül integrálódott 2012. január 1-én.

A Rendészettudományi Kar struktúrájában megjelent a kari intézeti szervezeteti elem, viszont az eltérő megrendelői igények miatt, és mert a vezényelt hivatásos állomány a rendészet valamennyi elemét reprezentálja, a hivatásrendszer, az állományviszonyra és a vezénylési megállapodásokra való tekintettel maradtak önálló tanszékek is.

A Közigazgatástudományi Karon történt a legnagyobb mélységű szervezetfejlesztés. Ennek legfőbb oka az volt, hogy az egyetem alapítását megelőzően, a közigazgatás területén a közszolgálati megrendelői igényeknek megfelelő képzési struktúra még nem volt teljesen letisztulva. Fontos feladat volt az államigazgatási igényeknek is megfelelő képzési portfólió kialakítása, és az átalakuló közigazgatási rendszerhez igazodó szakemberképzés.

Az egyetemi szervezeten belül új szervezeti elemként kerültek megalakításra a karközi Intézetek, amelyek „tárcaközi” oktatási, képzési igényeket elégítenek ki. Ezek fölött a felügyletet a rektorhelyettesek gyakorolják.

2.2.2. A karközi Intézetek helyzete, feladatai

A Katasztrófavédelmi Intézet

Az egységes katasztrófavédelmi rendszer szakember igényének kiszolgálására 2012. január 1-jén létrejött a Katasztrófavédelmi Intézet. Az intézeten belül Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék, Tűzvédelmi és Mentésirányítási Tanszék, valamint Iparbiztonsági Tanszék végzi az oktatási és kutatási feladatokat.

Az intézet oktatói létszáma 20 fő körül mozog, a gyakorlati képzésekhez a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ helyszínt és gyakorlati szakembereket biztosít.

Az Intézet Ózdon és Szegeden kihelyezett képzést is folytat.

Nemzetbiztonsági Intézet

A Nemzetbiztonsági Intézet létrehozásával létrejött a titkosszolgálati eszközök alkalmazására felhatalmazott szervezetek szakember utánpótlásának bázisa. Az intézet jelenleg két tanszékkel dolgozik, (Katonai Nemzetbiztonsági Tanszék és a Polgári Nemzetbiztonsági Tanszék). Az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, vezetői kifejezték együttműködési szándékukat abban, hogy a teljes képzési szerkezetben a képzés 2013-ban indulhat.

A megrendelő szervezetek szándéka alapján a képzés elsősorban levelező formában történik majd, a hallgatók beiskolázása zárt rendszerben tervezett. A tanszékek elhelyezése a Hungária körúti objektumban történik, az oktatás pedig más egyéb egyetemi telephelyeken valósul meg. A nemzetbiztonsági képzés jelenléte az egyetemen biztosítja azt, hogy az itt folyó valamennyi képzésben, az egyetem minden hallgatója részére megerősítésre kerüljön a nemzetbiztonsági tudatosság.

Nemzetközi Intézet

A fenntartók fontos alapítói szándéka, hogy az Nemzeti Közszolgálati Egyetem a nemzetközi szolgálat (külszolgálat) képzésének jövőbeni bázisa legyen, illetve az intézet keretein belül a külügyi tisztségviselők nemzetközi és európai szakismeretét fejlessze. Ennek területei a következők lehetnek: nemzetközi tanulmányok mesterképzés; az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzés; a szaknyelvi képzés koordinálása és a diplomáciai továbbképzések rendszerének kialakítása és végzése.

3.    Az egyetemen megvalósuló képzési portfólió, a képzésfejlesztések

3.1.  Az oktatási- képzésfejlesztési törekvések fő irányvonala

Az egyetem képzési portfóliója egy összetett képzési szerkezeten alapul, amelyben megtalálhatóak az alapképzések, mesterképzések, doktori képzések, szakirányú továbbképzések, felsőfokú szakképzések és az átképzések.

Az egyetem oktatási stratégiai célkitűzése, hogy a közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági felsőoktatás többciklusú, autonóm és többkarú egyetemeként, a fenntartó minisztériumok követelményeinek történő megfelelés, valamint a jogelődök értékeinek és hagyományainak megőrzése és továbbfejlesztése. A versenyképes szakmai tudás biztosítása, a nemzeti, az európai- és a szövetségesi értékek iránt elkötelezett közigazgatási, rendészeti, honvédelmi és nemzetbiztonsági értelmiség nevelése, a hivatásrendek közötti átképezhetőség biztosítása. Az egyetem tudományos-szellemi központ jellegének növelése, a tudományos kutatások gyakorlat-orientáltságának biztosítása.

Követelmény, hogy a képzés közvetlenül illeszkedjen a hazai és a külföldi felnőttképzési rendszerekhez, át- és továbbképző programjaival biztosítsa az élethosszig tartó tanulás periodikus, célorientált lehetőségét.

Az egyetem oktatói állománya járuljon hozzá a hallgatók ideális és elvárt kompetenciáinak és személyiségjegyeinek kialakításához. Növelje a gyakorlatorientált képzés súlyát valamennyi képzési területen, -szinten és -formában és szolgálja a Magyary Programban[7] megfogalmazott célok elérését.

Az új képzési struktúra bevezetése érdekében 2012-ben már nem indulnak el a korábban kialakított, de a profilhoz közvetlenül nem illeszkedő képzések. (2. sz. melléklet: A 2013/14. tanévtől indítandó képzések jegyzéke).

Legfontosabb feladataink közé tartozott a közös egyetemi modul kialakítása, illetve tantervbe iktatása mindhárom karon; az alap- és mesterszakok, valamint doktori képzések összehangolása; a tantárgyi struktúra és a tantervi háló összehangolása.

A közszolgálati szemléletmód és attitűd kialakításának meghatározó eszköze az évente tervezett Közös Közszolgálati Zárógyakorlat, amely lehetőséget biztosít az egyetemen tanuló hallgatók számára a közös feladatmegoldásra, a közös felelősségvállalásra, a megszerzett szakmai ismeretek gyakorlatban történő közös alkalmazására.

 

 

3.2. Az oktatókkal szemben támasztott követelmények

Az egyetem képzései által gondozott speciális és aktuális tananyagok, területek megkövetelik, hogy az adott tantárgy anyagát a szakfelelősök, a szakirány felelősök, és a tantárgyak oktatói folyamatosan frissítik és aktualizálják.

A tanszéki értekezletek keretében minden félév kezdésekor megtörténik a tantárgyi tematikák és azok képzési anyagainak felülvizsgálata, aktualizálása, frissítése. A tananyagok fejlesztése mellett kiemelt figyelmet fordítunk a tantárgyi programok korszerűsítésére is. Minden évben felülvizsgálatra kerülnek a tantárgyi programok és a felhasználható irodalom.

Az egyetem vezetésének folyamatos elvárása, hogy az oktatók saját szakterületükön és a képzést érintő kérdésekben aktuális tudással rendelkezzenek és fejlesszék azt. Az oktatók lehetőség szerint igyekeznek tudományos munkáik, kutatásaik eredményeit megjeleníteni az oktatásban. Az oktatási rektorhelyettes által vezetett szakfejlesztési fórumok lehetőséget biztosítanak az oktatók mellett a megrendelői, felhasználói (piaci) oldal igényei, elvárásai megismerésére, ezáltal a képzés rendszere és tartalma korszerűvé válik, az igazodik az igényekhez.

3.3. A Rendészettudományi Kar képzésfejlesztési törekvései

A Rendőrtiszti Főiskola 2006-ban a jogi- és igazgatási képzési területen akkreditálta az általa folytatott képzéseket. A 2006-ban megkezdett első képzési ciklusban az integrált Bűnügyi igazgatási szakon a korábbi bűnügyi nyomozó, a gazdaságvédelmi nyomozó és a pénzügyi nyomozó szakok, illetve a Rendészeti igazgatási szakon a büntetés-végrehajtási, a határrendészeti, az igazgatásrendészeti, a katasztrófavédelmi, a közlekedésrendészeti, a közrendvédelmi és a vámigazgatási szakok szakirányokká váltak. 2006-tól új szakirányként belépett a biztonsági szakirány, amely a magánbiztonsági szféra egyre növekvő igényeit hivatott kielégíteni. A képzési kínálat 2012 szeptemberétől kiegészül a rendészeti igazgatási szak migrációs szakirányával. 2013. szeptember hónapban tervezzük indítani a Biztonsági szervező mesterképzési szakot.

A kar alapképzési kínálata lefedi a magyarországi rendvédelmi szervek igényeit. A részidejű mesterképzés esetében – a rendvédelmi szervek vezetőképzési igényeinek is megfeleve – hallgatók a rendészeti vezető mester szakon együtt folytathatják tanulmányaikat.

A rendészeti vezető mesterképzés kismértékű átalakítása 2012-ben megtörtént, jelenleg a szakon tanuló hallgatók nem csak általános rendészeti vezetői ismereteket szereznek, hanem megkapják a jelenlegi és tervezett beosztásuknak megfelelő specifikus alapképzési szakirányokra jellemző vezetői ismereteket is. A karon működik a Kriminalisztikai szakértő, a Bűnmegelőzési szervező szakirányú továbbképzési szak és a Rendészeti asszisztens felsőfokú szakképzés is. A képzési idő az alakpézésben 3 év, a mesterképzésben 2 év.

Az egyetem Rendészettudományi Kara szervezeti átalakuláson ment végbe, melynek célja a hatékonyság növelése. A kar a bűnügyi tudományok egyetemi szintű koncentrációja érdekében létrehozta a Bűnügyi Tudományok Intézetét. A Közigazgatás-tudományi Karral szorosan együttműködve profiltisztítás történt az alkotmányjog, a büntetőjog, a közigazgatási jog, továbbá a társadalomtudományok területén.

A megrendelői igényekkel összhangban tevőlegesen, hatékonyan kívánunk közreműködni a közszolgálati életpályák megújításával kapcsolatosan kialakított stratégiai célkitűzések megvalósításában. A kar a bűnügyi igazgatási alapszakon három szakirányt működtet: bűnügyi nyomozó; gazdaságvédelmi nyomozó; pénzügyi nyomozó. A rendészeti igazgatási alapszak szakirányai: biztonsági; büntetés-végrehajtási; határrendészeti; igazgatásrendészeti; katasztrófavédelmi; közlekedésrendészeti; közrendvédelmi; migrációs; vám- és jövedéki igazgatási.

A kar 2013-ban tervezi létrehozni a Rendészettudományi Doktori Iskolát, amelynek segítségével az a rendészeti tudományos kutatások központjává válik.

A kar folyamatosan működteti – levelező munkarendben – a rendészeti vezető mesterszakot. A korábbi 30 fős létszámot ez évtől 80 fő államilag támogatott hallgatói létszámra emelte a megrendelő Belügyminisztérium, (2012-ben 58 fő kerül beiskolázásra) és további ütemezett növeléssel, számolunk.

A katasztrófavédelmi szakirány utolsó, illetve a migrációs szakirány első alkalommal lett meghirdetve 2012-ben. A katasztrófavédelmi szakirányt kiváltó új, egységes katasztrófavédelmi alapszakon, három szakiránnyal 2013-ban kezdődik meg a képzés, a Katasztrófavédelmi Intézetben.

A büntetetés-végrehajtási nevelő alapszak 2012-től kerül a kar portfóliójába, amely – a megrendelő igényének megfelelően – nem került meghirdetésre, mert a rendészeti igazgatási alapszak büntetés-végrehajtási szakiránya kielégíti a megrendelő szervezet részéről meglévő igényeket.

3.4. Képzésfejlesztés a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar oktatási kínálata a közigazgatási, rendészeti és katonai-, a műszaki-, gazdaságtudományok-, és a társadalomtudományok képzési területen folytatott alap-, mester- és doktori képzéseket foglalja magában. A kar a teljes védelmi ágazat, a Honvédelmi Minisztérium illetve a Honvéd Vezérkar részére teljes- és részidejű munkarendben, a katonai képzési ágban 4 éves időtartamú alapképzésben, illetve 1 éves időtartamú mesterképzésben végez majd felkészítést.

A védelmi-, műszaki-, társadalomtudományi-, gazdálkodási képzési ágakban 3 éves időtartamú alapképzésben, illetve 2 éves mesterképzésben képez honvédtiszti, közalkalmazotti, köztisztviselői és kormánytisztviselői munkakörök betöltésére hivatott felsőfokú szakképzettségű szakembereket.

A kar új és kifutó jelleggel megszűnő alapképzési szakjai:

  • katonai vezetői 2013/2014-től megújult tartalommal folytatódik;
  • had- és biztonságtechnikai mérnöki (katonai) 2013/2014-től megszűnik;
  • katonai gazdálkodási 2013/2014-től nem indul;
  • katonai logisztikai 2013/2014-től induló új szak;
  • katonai üzemeltetői 2013/2014-től induló új szak;
  • biztonság és védelempolitikai szak megmarad (átkerül a Nemzetközi Intézethez);

A karon folytatott rrészidős képzés:

  • védelmi igazgatási szak 2013/2014-től nem indul;
  • védelmi igazgatási (Ózd) átkerült a Katasztrófavédelmi Intézethez.

A Mesterképzés

A kar új és megszűnő mesterképzési szakjai:

  • katonai vezetői megújult tartalommal;
  • biztonság és védelempolitikai: marad;
  • nemzetbiztonsági átkerült a Nemzetbiztonsági Intézethez;
  • katonai műveleti logisztikai 2013/2014-től induló új szak;
  • katonai üzemeltetői 2013/2014-től induló új szak;
  • nemzetközi kapcsolatok 2012/2013-től induló új szak a Nemzetközi Intézetnél;

A részidős képzés:

  • biztonság és védelempolitikai átkerül a Nemzetközi Intézethez, ahol folytatódik a képzés;
  • védelmi igazgatási (Budapest) marad;
  • védelmi igazgatási (Ózd) 2012/13-ban nem indul.

 

3.5. A Közigazgatástudományi Karon tervezett képzésfejlesztés

Jelenleg a kar két alapszakon (igazgatásszervező; nemzetközi igazgatási) és két mesterszakon (közigazgatási; európai és nemzetközi igazgatás) végez képzést. Az igazgatásszervező alapképzési szakon folyó, igazgatásszervező képzés célja a szakmai műveltséget biztosító alapképzés. Ezt követően a végzettek megkezdhetik a közszolgálatot, illetve felvételüket kérhetik az igazgatási képzési ág megfelelő mesterképzési szakjaira.

Az igazgatásszervező alapképzési szakra szorosan épül a közigazgatási mesterképzési szak. A képzés ideje 4 félév, amely magában foglalja a közigazgatási szakmai gyakorlat idejét is. 2010-től a nemzetközi igazgatási alapképzési szak és a ráépülő európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési szak bővítette a KTK oktatási portfólióját.

A karon az igazgatásszervező, illetve nemzetközi igazgatási alapképzéseket folytat, ez utóbbit kifutó jelleggel. A kar fő profilját az igazgatásszervező képzés adja, mind a nappali, mind a részidős képzésben. A karon az igazgatásszervező alapszak az egyetemi közös képzési modullal bővül 2013 szeptemberétől, az igazgatásszervező alapszak helyett pedig megkezdődik az új, közigazgatási alapszakon történő oktatás. 

A kar közigazgatási, valamint európai és nemzetközi mesterképzést folytat. Az előbbi mesterszakon a nappali munkarendben, állami támogatású, levelező munkarendben, költségtérítéses képzést biztosít.

Annak érdekében, hogy a megrendelő igényeinek megfelelő alapképzettséggel rendelkező személyek kerüljenek az ágazatba, új közigazgatási életpályát támogató képzési rendszer kialakítása indokolt. A mesterképzéseken a stratégiai szintű gondolkodás fejlesztésére kívánjuk helyezni a hangsúlyt, ennek megfelelően pl.: a stratégiai menedzsment, stratégiai projektmenedzsment képzési területek fejlesztése szükséges és indokolt.

Jelenleg folyamatban van a karon meglévő alap- és a mester szakjaira vonatkozó képzési és kimeneti követelmények átdolgozása, valamint az ide vonatkozó átstrukturált mintatantervek elkészítése is. A kar már a 2012/13 tanévtől kezdődően egy, a képzési portfólióval adekvát, az új közigazgatási képzéscsoportokra épülő, de egyúttal az egyetemi oktatásszervezeti struktúrába is illeszkedő intézeti szervezet létrehozását hajtotta végre. Ennek során önálló közszolgálati, közpolitikai, közpénzügyi, közigazgatástani, közjogi, közigazgatási menedzsment intézetek, valamint önálló közigazgatási szaknyelvi intézet létrehozása valósult meg.

Az egyetem vonatkozásában a 2013. szeptembertől tervezett képzési szerkezetet a következő táblázat szemlélteti.

Az egyetem tervezett képzési szerkezete

2012/2013. szeptember 1-től

 

Képzések

HHK

KTK

RTK

Alapképzés

5 alapszak

1 alapszak

3 alapszak

Mesterképzés

5 mesterszak

2 mesterszak

2 mesterszak

Doktori képzés

2 Doktori Iskola

1 Doktori Iskola

1 Doktori Iskola

 

3.6 Az „Egyetemi Közös Modul” jellemzői és ismeretanyaga

Fenntartó Testületi követelmény, hogy az egyetemi közös képzés megalapozza és erősítse a közszolgálati pályaíven a különböző szakemberek közötti együttműködést; megkönnyítse az átképző tanfolyamok eredményes elvégzését és mindezek eredményeként a hivatásrendek közötti majdani esetleges pályamódosítást. A Rektori Oktatás-stratégiai Kabinet első feladata volt az egyetemi közös modul tantárgyi struktúrájának kialakítása. A közös képzés szerkezete és tananyagtartalma többszöri egyeztetés eredménye. A tantárgyak címeiben és tartalmában konszenzus született a kidolgozók között.

 

 

A kidolgozás során, a közreműködők a következőkre törekedtek:

  • az ismeret és tudásanyag alapozza meg a közszolgálati életpályát – a kidolgozók szándéka egy olyan ismeretanyag megalkotása volt, amelyre a közszolgálati rendek a további tudásanyagukat ráépíthetik és az közös tudásalapot teremt;
  • a közös modul akadálymentesen beépíthető legyen az új képzési rendszerbe, amely 2013. szeptember hónapban indul;
  • a tananyagszerkezet tartalmazza a közigazgatási alapvizsga ismeretanyagát, az esetleges hiányzó ismereteket a képzés során sajátítsák el a hallgatók;
  • a diszciplínák „valódi” tantárgyak legyenek, amelyekre később, a képzés folyamán építeni lehet. A tananyag- és ismerettartalom a képzés folyamán a közszolgálati rendek igényeit figyelembe véve differenciált módon tovább bővíthető legyen;
  • a modul az elméleti- és elvi alapok mellett, biztosítson gyakorlati ismereteket is.

 

A modulban összesen 15 tantárgy szerepel[8], tantárgyankét 2 kredit értékben, ez összesen 30 kredit ismeretanyag (ez összesen 465 kontakt óra). Az egyes tantárgyak óraszámai különbözőek, amely függ az ismerettartalom terjedelmétől /15-30-45 órás kurzusok/. A képzési folyamatban a modul tantárgyai az 1-3 félévben helyezkednek el, a honvédelmi- és a katonai alapszakon a 4. szemeszterben is. Az egyes tantárgyakhoz - háttéranyagként - alapjegyzetek elkészítését tervezzük. Az ismeretanyagot a 4. szemeszter végén, a közös közszolgálati gyakorlat zárja, amely az egyetemi közös modul során elsajátított elméleti ismereteket szintetizálja, a képzési szinteknek és a hivatásrendek sajátosságainak megfelelően differenciáltsággal.

A kidolgozott és szenátus által jóváhagyott anyagot a karok beépítették a szaklétesítési dokumentumokba Azok a szenátus jóváhagyását követően 2012. augusztus hónapban a MAB[9] elé jóváhagyásra felterjesztésre kerülnek. Az egyetemi közös modul oktatása 2013. szeptember hónapban veszi kezdetét.

3.7.     A „Belügyi Alapismereti Modul” oktatása

A belügyi életpálya rendszer követelményeknek megfelelően, a belügyi szakirányokon tanuló hallgatók részére kerül oktatásra a belügyi alapismereti modul, amely a képzés szerves rendszerét alkotja. (3. sz. melléklet: Összesítő táblázat a NKE-RTK képzési rendszerében a belügyi alapismereti modul oktatásáról). Ezeket az új ismeretanyagokat a 2013. január hónapig kidolgozandó tantárgyi programok alapozó tantárgyai fogják tartalmazni. Az egyes tantárgyak ismeretanyagai egymásra épülnek, amely az alapismereti modul intenzív szakaszában kerül oktatásra[10], arra ráépül majd az iskolarendszerű oktatás, – megfelelve a Bologna folyamatnak – így ugyanazt az ismeretanyagot a hallgatók csak egyszer sajátítják majd el.

A belügyi alapismereti modul intenzív szakaszában alapvetően gyakorlati jellegű ismeretek kerülnek oktatásra. Az elsajátított ismeretekből a hallgatóknak vizsgát kell tenniük.

3.8.  A felnőttképzés rendszere és lehetőségei

A Közigazgatástudományi Kar keretében korábban működő Vezető- és Továbbképzési Intézet jelenleg több szakirányú továbbképzést, felnőttképzést, szakképzést és tanfolyamot hirdet és üzemeltet. A képzési kínálat megfelelő, bár folyamatosan körvonalazódnak újabb szükségletek, újabb képzések iránt.

Az Intézet tevékenységének fő területe a diplomára épülő, újabb oklevelet adó, 2-4 féléves szakirányú továbbképzési szakokon folyó képzések megszervezése[11].

A képzés célja, hogy a hallgatók bizonyos szűkebb közigazgatási területeken széles horizontú, multidiszciplináris, elmélyült ismereteket szerezzenek. Az évek során a szakok száma folyamatosan bővült, jelenleg tizenkettő szakirányon – személyzeti igazgatás a közszférában, önkormányzati pénzügyek, államháztartási költségvetési ellenőrzési, vámigazgatási, választási igazgatás, közigazgatási modernizáció, igazgatási szoftverkezelői, közmenedzsment, környezetvédelmi igazgatási, közszolgálati kommunikáció, szociális igazgatás és esélyegyenlőségi és kisebbségvédelmi igazgatási szakon – folyik továbbképzés

Az Intézet közbeszerzési, igazgatási ügyintézői, jövedéki ügyintézői és ingatlanközvetítői területen OKJ-s képzéseket szervez a jelentkezők számának függvényében, valamint akkreditált felnőttképzési tanfolyamokat indít (jogalkotástani pályázati, ügyirat-kezelési és elektronikus közigazgatási területeken), illetve szakmailag indokolt esetben – a soron kívüli akkreditációt követően – a megrendelővel történt megállapodás szerint.

4.    Az egyetem fejlesztésének területei

4.1.  Az egyetem jövőképének főbb elemei

A kiemelt felsőoktatási intézmény minősítés megszerzéséhez és megtartásához a nemzetstratégia célokhoz való közvetlen megfelelés mellett a nemzetközi ismertség, elismertség növelése, illetve a magyar felsőoktatás nemzetközi szintéren való képviselete a leglényegesebb kritériumok. (4. sz. melléklet: Összesítés a hallgatók létszámáról /2012. július 5./). Középtávon éppen ezért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai főiránya a nemzetközi ismertség folyamatos javítása, a külföldi hallgatók és vendégoktatók vonzóképességének növelése.

Idegen nyelven folyó képzés, kreditelismerés

Az idegen nyelvű tárgyak kínálatának növelése, közös képzések kialakítása, kettős illetve közös diplomát adó szerződéses együttműködések kialakítása az egyik legfontosabb előmozdítója a mobilitás növelésének. Ebben a vonatkozásban a Közigazgatástudományi karon zajlanak előkészítő munkálatok, konzorciális együttműködés (Ludwigsburgh-Gent-NKE) közös képzés kialakítására.

Doktori képzés

Tekintettel a felsőoktatási térben elvárt követelményekre, ezen a területen igen nagy kihívás elé nézünk. 2012-ben meg kell kezdenünk a Közigazgatási és a Rendészettudományi karok portfóliójához tartozó doktori iskolák alapítási feltételeinek megteremtését. Ehhez a meglévő iskolák és az érintett karok minőségi bázist jelentenek. Az egyetem jelenleg is meglévő két doktori iskolájának működése alapvetően levelező jellegű képzésben zajlott az elmúlt években – azok kiválóan működtek.

A Közigazgatástudományi doktori iskola oktatási és kutatási területei felölelik majd az államtudományok egészét. A Rendészettudományi doktori iskola a rendészettudomány valamennyi szegmensének átölelésére törekszik majd.

Az elkövetkező időszakban a minősített oktatói, kutatói utánpótlás biztosításának kérdése meghatározó jelentőségűvé válik, amely szükségszerűen felveti a hallgatók még szélesebb bevonását az egyetemi kutatási tevékenységekbe. Az egyetem méretéből és az alapító karok helyzetéből kiindulva az építkezést a következő irányokba kezdjük: a doktori iskolák alapításának előkészítése mind adminisztratív, mind tartalmi vonatkozásban; kiemelkedő hazai és nemzetközi szaktekintélyekkel való együttműködés kezdeményezése, különböző közös doktori kurzusok indítása; a nemzetközi tudományos kapcsolatrendszer kiépítésének megkezdése.

4.2. A nemzetközi kapcsolatok, Erasmus program

Az intézmény széles körben rendelkezik nemzetközi kapcsolatokkal. Az oktatói- és hallgatói mobilitás jövőbeni növelése az egyetemi vezetés szándéka.

Az egyetemi tehetséggondozás tudományos szervezeti kereteit az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács adja (ETDT), amely az EHÖK[12]-kel működik együtt. Az ETDT fogja össze a Kari Tudományos Diákköri Tanácsokat, amelyek a Tudományos Diákköröket koordinálják, illetve képviselik. A tehetséggondozásnak ez a rendszere autonóm hálózatként működik a tanárok és diákok együttműködésével és testületi munkájával. A tehetséggondozás másik fontos szervezeti formája, a szakkollégiumok működése. A Biztonságpolitikai Szakkollégium a társadalomtudományok, a Puskás Tivadar Műszaki Szakkollégium a műszaki tudományok, a Magyary Zoltán Szakkollégium a vezetés- és igazgatástudomány, míg a Szent György Szakkollégium a rendészettudomány területén fejti ki tevékenységét

Az Egyetem kapcsolatai a következő országokra terjednek ki Európában[13], ezek a közeljövőben felülvizsgálatra, illetve szélesítésre kerülnek.

4.3.  Tudományos élet, a kutatások fő irányai

Az intézmény olyan sajátos területeken oktat és kutat, amelyek egyedülállóak a hazai felsőoktatási palettán. Ez az integráció nemzetközileg is egyedi.

Ennek megfelelően adott a szervezeti alap ahhoz, hogy Magyarországon az egyetem vezető, és egyben meghatározó műhelye legyen az államtudomány, a hadtudomány, a katonai műszaki tudomány a rendészettudomány és a határterületen kapcsolódó tudományágak művelésének. Ehhez kapcsolódóan nemzetközi színtéren is eséllyel pályázhat egy olyan pozícióra, amely fontos szellemi műhellyé teszi az egyetemet a fenti tudományágakban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a következő években is folytatja az integráció kiteljesítését, megújítja oktatási és kutatási portfólióját, ehhez kialakítja és folyamatosan fejleszti szervezeti és vezetési struktúráját, stabilizálja gazdálkodását.

Az egyetem tudományos tevékenységének is azt az alapvető küldetést kell szolgálnia, hogy a nemzeti közszolgálat minőségét javítsa, annak folyamatos megújítását lehetővé tegye és az megkerülhetetlen tudásközponttá és fejlesztő műhellyé váljon.

4.4.   Az oktatói teljesítményértékelés  rendszerének alapjai

Az oktatói-, kutatói teljesítményértékelés célja, hogy megfogalmazódjanak azok az általános elvárások, amelyek alapján az egyetem dolgozói évi rendszerességgel szembesülnek az elvégzett munkájuk minőségével.

A rendszer jellemzői: kompetencia alapú mérési és értékelési rendszer, amely munkakörelemzésen alapul és rendszert alkot; a digitális alapú rendszer jelszóval védett, csak a felhasználók számára elérhető; a teljesítményértékelési rendszer kapcsolatban van a dolgozók ösztönzési rendszerével, motivációs szereppel bír, biztosítja a kiemelkedő teljesítmény megkülönböztetését és elismerését; a kompetenciákon kívül méri a munkakörhöz kapcsolódó azon feladatokat is, amelyek számszerűsíthetőek; a súlyozás a vonatkozó szabályzókon alapul; az értékelési rendszer dolgozói önértékelésből (ezen van a hangsúly), vezetői értékelésből és e kettő közösen történő ütköztetéséből épül fel, a végső értékelés konszenzus eredménye; eltérő az oktatók és a kutatók kompetenciáinak meghatározása, munkakör-specifikus értékelő lapok készülnek, külön a nem oktatói munkakörökben foglalkoztatott állományra (tanár, szakoktató), az oktatókra (tanársegéd, adjunktus, docens, e. tanár) és a kutatókra.

 A vezetői kompetenciákat a vezetői beosztásban lévőknél külön méri; az értékelési rendszer új elemekkel és munkakörökkel bővíthető, igény szerint kiterjeszthető az egyetem más szervezeti elemeire is; az értékelés tartalmazza az éves célkitűzéseket, és képes az év közben keletkezett új feladatok dokumentálására és értékelésére; tartalmazza a következő időszak feladatainak meghatározását; a rendszer motiváló hatású, növeli az egyéni teljesítményt, biztosítja az azonos munkakört betöltők között a kiemelkedő teljesítmény megkülönböztetését és elismerését.

A rendszer digitális alapokon fog működni, jelenleg fejlesztés alatt van, a próba verzió elfogadása után várhatóan már idén bevezetésre kerül az egyetemen.

4.5. Az infrastruktúra fejlesztése és a „Ludovika projekt”

Az egyetem szervezeti integrációjának fontos részét képezi Rendészettudományi kar és a Közigazgatástudományi kar Ludovika Capusba történő átköltözése. A 1158/2012. (V.18.) Kormányhatározat 4,7 milliárd forintot biztosít a projekt indulásához. Ebből elkészül a főépület teljes rekonstrukciója, valamint minden egyéb előkészítő és tervezési munkálat. A tervek szerint a projekt egy része európai uniós forrásból valósul meg, amely optimális esetben a teljes beruházási összeg[14] felét teheti ki. A költségek egy másik része pedig a megüresedő egyetemi ingatlanok eladásából befolyt összegből biztosítható.

A kijelölt területen és a szomszédos utcákban a beruházás úgy valósul meg, hogy Ludovika történeti kulturális örökség ápolása és a történeti hagyományok ápolása megvalósuljon. 

Az egyetemi infrastruktúra fejlesztését jelenleg alapvetően a Ludovika-projekt határozza meg. A karok, valamint az egyetem központi szervei költözésének időpontjai a kivitelezés függvényében, várhatóan 2013-2016 közötti időszakra tehető.

A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar a Hungária körúti Zrínyi Miklós Laktanyában és Egyetemi Kampuszon, valamint az eddig használt telephelyeken marad. A honvédtisztképzés hagyományait megjelenítő elemek kialakítása azonban a Ludovika-projektben is megtörténik. A projektben nagy hangsúlyt kap a sportlétesítmények építése és fejlesztése, amely megalapozza a „sportos egyetem” kép kialakítását és elmélyítését. Az előzetes tervek alapján lesz uszoda, lőtér, lovarda, sportcsarnok stb. Mindezel a létesítmények a legmodernebb technikával lesznek felszerelve.

4.6. A „Sportos Egyetem”

A fokozott fizikai követelmények, elvárások miatt a hallgatók nagy része rendszeresen sportol. A tervek alapján az egyetem önálló sportegyesületet alapít, amelyben különböző sportegyesületek fognak tevékenykedni. Az egyetemi vezetés célja, hogy a hallgatók jól szerepeljenek a belügyminisztérium és a rendvédelmi szervek, valamint a honvédség által szervezett sportversenyeken.

A hallgatók körében felmérés készült, milyen sportágakkal foglakoznának szívesen. Az eredményben a sportlövészet, a lovaglás, a vitorlázás voltak a legszívesebben választott és legkedveltebb sportágak. Ennek megfelelően a „hagyományos sportágak mellett”, az egyetem főleg ezekben a sportágakban kíván szakosztályokat indítani.

Befejezés                                       

A tanulmányban a terjedelmi korlátok miatt, nem teljes mélységében került ismertetésre a címben megjelölt témakör.

Az Egyetem megalakulásának hét hónapja alatt lefektette a stabil működéshez szükséges belső jogszabályi és szervezeti hátteret, kialakult szervezeti keretekkel, oktatói karral, rendelkezik, amely biztosítja azt, hogy kitartó munkával, néhány év alatt szép eredményeket érjen le.

Középtávon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fő feladata az egyetem alapjainak további erősítése, a képzési portfólió, a hazai és nemzetközi elismertség szélesítése, a minőségi munkavégezés oktatói- és hallgatói oldalról egyaránt.

Ehhez a feladathoz az egyetem vezetése, minden polgárának a segítségére és tevékeny hozzájárulására számít.

 

Felhasznált irodalom

  • Kormány 1278/2010. (XII. 15.) sz. határozata a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról CD jogtár
  • A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről szóló 2011. évi XXXVI. törvény http://www.complex.hu/kzldat/t1100036.htm/t1100036.htm#kagy4 Letöltés 2002.07.13.
  • 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról. CD Jogtár. Letöltés: 2012.07.24.
  • NKE SZMSZ http://www.uni-nke.hu/index.php/hu/szabalyzatok-dokumentumok/104-szmsz. Letöltés: 2012.07.24.
  • A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló, 2011. évi CXXXII. törvény CD jogtár
  • Egyetemi Közös Modul Szakalapítási dokumentumok - NKR Oktatási rektorhelyettesi Titkárság; Budapest, 2012.07.
  • A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Intézményfejlesztési Terve. Stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettesi titkárság; Szenátusi határozat, Budapest, 2012. 06.27.
  • A Nemzeti Közszolgálati egyetem küldetésnyilatkozata http://www.uni-nke.hu/index.php/hu/kuldetesnyilatkozat Letöltés: 2012.06.28.

 

 

 

 

Mellékletek

 

1. sz. melléklet:           A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre jelentkezők létszáma a 2013/2013 tanévben

2. sz. melléklet:           A 2013/14. tanévtől indítandó képzések jegyzéke

3. sz. melléklet:           Összesítő táblázat a NKE-RTK képzési rendszerében a „Belügyi Alapismereti Modul” oktatásáról

4. sz. melléklet:           Összesítés a hallgatók létszámáról /2012. július 5./

 

 


                                                                                                          1. sz. melléklet

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre jelentkezők létszáma a 2013/2013 tanévben

 

 

 

 

 

 

 

 

Szak

Jel. száma

Irányszámok

Kar

K

T

F

Szak

1.hely

Többi

min < max

NKE-HHK

M

N

K

nemzetközi tanulmányok

0

13

15 < 20

NKE-HHK

M

N

A

katonai vezetői

51

1

10 < 70

NKE-HHK

M

L

K

nemzetközi tanulmányok

4

23

20 < 25

NKE-HHK

A

N

K

biztonság- és védelempolitikai

51

95

15 < 25

NKE-HHK

A

N

A

had- és biztonságtechnikai mérnöki (katonai)

96

130

10 < 40

NKE-HHK

A

N

A

katonai vezetői

256

122

10 < 80

NKE-HHK

A

N

A

katonai gazdálkodási

36

80

5 < 10

NKE-HHK

M

N

K

biztonság- és védelempolitikai

20

12

10 < 15

NKE-HHK

M

N

K

nemzetbiztonsági

3

6

10 < 15

NKE-HHK

A

L

K

védelmi igazgatási (Budapest)

133

120

20 < 50

NKE-HHK

M

L

K

biztonság- és védelempolitikai

15

41

10 < 15

NKE-HHK

A

L

K

védelmi igazgatási (Ózd)

19

72

20 < 50

NKE-HHK

M

L

K

védelmi igazgatási

66

34

10 < 30

NKE-KTK

A

N

A

igazgatásszervező

419

805

300 < 500

NKE-KTK

A

L

K

igazgatásszervező

81

179

150 < 300

NKE-KTK

M

N

A

európai és nemzetközi igazgatás

83

172

50 < 100

NKE-KTK

M

N

A

közigazgatási

89

110

50 < 100

NKE-KTK

M

L

K

közigazgatási

35

63

50 < 100

NKE-RTK

A

L

A

rendészeti igazgatási-katasztrófavédelmi szakirány

97

43

40 < 50

NKE-RTK

A

N

A

rendészeti igazgatási-migrációs szakirány

45

155

15 < 20

NKE-RTK

A

L

A

rendészeti igazgatási-migrációs szakirány

9

19

15 < 20

NKE-RTK

M

L

A

rendészeti vezető

142

15

50 < 80

NKE-RTK

A

N

A

bűnügyi igazgatási-bűnügyi szakirány

485

284

35 < 45

NKE-RTK

A

N

A

bűnügyi igazgatási-gazdaságvédelmi szakirány

54

244

10 < 20

NKE-RTK

A

N

A

bűnügyi igazgatási-pénzügynyomozói szakirány

84

265

15 < 20

NKE-RTK

A

N

K

rendészeti igazgatási-biztonsági szakirány

21

80

10 < 30

NKE-RTK

A

N

A

rendészeti igazgatási-büntetés-végrehajtási szakirány

55

116

10 < 15

NKE-RTK

A

N

A

rendészeti igazgatási-határrendészeti szakirány

49

258

20 < 25

NKE-RTK

A

N

A

rendészeti igazgatási-igazgatásrendészeti szakirány

60

265

10 < 15

NKE-RTK

A

N

A

rendészeti igazgatási-katasztrófavédelmi szakirány

120

276

10 < 12

NKE-RTK

A

N

A

rendészeti igazgatási-közlekedésrendészeti szakirány

89

336

15 < 20

NKE-RTK

A

N

A

rendészeti igazgatási-közrendvédelmi szakirány

97

258

15 < 20

NKE-RTK

A

N

A

rendészeti igazgatási-vám- és jövedékigazgatási szakirány

81

240

10 < 15

NKE-RTK

A

L

A

bűnügyi igazgatási-bűnügyi szakirány

107

138

15 < 50

NKE-RTK

A

L

A

bűnügyi igazgatási-gazdaságvédelmi szakirány

18

81

10 < 20

NKE-RTK

A

L

A

bűnügyi igazgatási-pénzügynyomozói szakirány

15

22

10 < 15

NKE-RTK

A

L

K

rendészeti igazgatási-biztonsági szakirány

41

56

40 < 60

NKE-RTK

A

L

A

rendészeti igazgatási-büntetés-végrehajtási szakirány

19

15

10 < 15

NKE-RTK

A

L

A

rendészeti igazgatási-közlekedésrendészeti szakirány

56

121

15 < 25

NKE-RTK

A

L

A

rendészeti igazgatási-közrendvédelmi szakirány

98

146

20 < 40

NKE-RTK

A

L

A

rendészeti igazgatási-vám- és jövedékigazgatási szakirány

46

27

10 < 15

 

 

 

 

összesen:

3 345

5 538

1175 < 2192

Jelmagyarázat:

K = képzési szint A = alapképzés M = mesterképzés

 

 

 

 

 

 

 

T = munkarend N = nappali L = levelező

 

 

 

 

 

 

 

F =  finanszírozási forma A= államilag támogatott K = önköltséges

 

 

                                                                                                          2. sz. melléklet

 

A 2013/14. tanévtől indítandó képzések jegyzéke

Az új képzések:

  • Katonai üzemeltető alapképzési szak – szaklétesítés és indítás;
  • Katonai logisztikai alapképzési szak – szaklétesítés és indítás;
  • Katonai üzemeltető mesterképzési szak – szaklétesítés és indítás;
  • Katonai műveleti logisztikai mesterképzési szak – szaklétesítés és indítás;
  • Katasztrófavédelmi alapképzési szak – szaklétesítés és indítás;
  • Biztonsági szervező mesterképzési szakindítás.

 

Megjegyzés: Az új képzési rendszerben átalakul a katonai képzés szerkezete. A 7 féléves alapképzés helyett 8 féléves alapképzéseket tervezünk, és a 3 féléves (alapvetően levelező) mesterképzések helyett 2 féléves (alapvetően nappali) mesterképzések kerülnek bevezetésre.

 

 

 

                                                                                                          3. sz. melléklet

 

 

Összesítő táblázat a NKE-RTK képzési rendszerében

a belügyi alapismereti modul oktatásáról

 

 

 

Szakok

Szakirányok/

Beépítve a BM modul

Szakirányok/

Nincs beépítve a BM modul

1

Bűnügyi igazgatási

  • Bűnügyi nyomozó
  • Gazdaságvédelmi nyomozó
  • Pénzügyi nyomozó

 

2

Rendészeti igazgatási

  • Igazgatásrendészeti
  • Közlekedési
  • Közrendvédelmi
  • Határrendészeti
  • Büntetés-végrehajtási
  • Vám- és jövedék igazgatási
  • Biztonsági
  • Migrációs

3

Katasztrófavédelmi

  • Iparbiztonsági szakirány (ösztöndíjas hallgatók)
  • Katasztrófavédelmi műveleti
  • Tűzvédelmi és mentésirányítási
  • Iparbiztonsági  szakirány (költségtérítéses hallgatók)

 

Összesen:

12 szakirány

3 szakirány

 

 

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Összesítés a hallgatók létszámáról /2012. július 5./

Kód

Pénzügyi státusz

Státusz

Alapképzés (BA/BSc)

Egyetemi képzés

Főiskolai képzés

Mesterképzés (MA/MSc)

Szakirányú továbbképzés

Doktori képzés (PhD)

Összesen

RTK

Költségtérítéses

Aktív

297

0

0

56

27

0

380

RTK

Közszolgálati ösztöndíjas

Aktív

1201

0

0

0

0

0

1201

RTK

Költségtérítéses

Passzív

19

0

0

1

3

0

23

RTK

Közszolgálati ösztöndíjas

Passzív

85

0

0

0

0

0

85

 

 

 

1602

0

0

57

30

0

1689

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kód

Pénzügyi státusz

Státusz

Alapképzés (BA/BSc)

Egyetemi képzés

Főiskolai képzés

Mesterképzés (MA/MSc)

Szakirányú továbbképzés

Doktori képzés (PhD)

Összesen

KTK

Költségtérítéses

Aktív

1190

1

0

141

162

0

1494

KTK

Közszolgálati ösztöndíjas

Aktív

690

0

0

209

0

0

899

KTK

Költségtérítéses

Passzív

173

9

0

0

4

0

186

KTK

Közszolgálati ösztöndíjas

Passzív

23

14

0

0

0

0

37

 

 

 

2076

24

0

350

166

0

2616

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kód

Pénzügyi státusz

Státusz

Alapképzés (BA/BSc)

Egyetemi képzés

Főiskolai képzés

Mesterképzés (MA/MSc)

Szakirányú továbbképzés

Doktori képzés (PhD)

Összesen

HHK

Költségtérítéses

Aktív

1572

2

7

274

12

88

1955

HHK

Közszolgálati ösztöndíjas

Aktív

760

0

2

143

62

12

979

HHK

Költségtérítéses

Passzív

149

1

6

13

0

0

169

HHK

Közszolgálati ösztöndíjas

Passzív

22

0

0

3

0

0

25

 

 

 

2503

3

15

433

74

100

3128

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 




[1] Kormány 1278/2010. (XII. 15.) sz. határozata

[2] Az egyetem létesítéséről szóló 2011. évi XXXVI. törvényt, március 28-án fogadta el az Országgyűlés. (Ez a nap lett az Egyetem Napja). 2011. évi XXXVI. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről http://www.complex.hu/kzldat/t1100036.htm/t1100036.htm#kagy4 Letöltés: 2012.07.23.

[3] (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem három telephelyen /Budapest – Hungária krt, Üllői út – Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kar, Szentendre – Kossuth Lajos Hadtudományi Kar, Szolnok – Repülőtiszti Műszaki Főiskolai Kar/, valamint a Rendőrtiszti Főiskola).

[4]     2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról. CD Jogtár. Letöltés: 2012.07.24.

[6] Az aktuális intézményi organogram megtalálható a következő címen: http://www.uni-nke.hu/index.php/hu/szervezet. Letöltés: 2012.07.24.

[7] Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési program – A haza üdvére és a köz szolgálatában. 2011. június 10. www.kormany.hu/.../Magyary%20Kozigazgatas%20fejlesztesi%20Program. Letöltés: 2012. 07.24.

[8] Rendészet elmélete és a rendészeti eszközrendszer, Hadelmélet és katonai műveletek, Biztonsági tanulmányok, Alkotmányjog, Az állam szervezete, Katasztrófavédelemi Igazgatás, Közszolgálati életpályák, Nemzetbiztonsági tanulmányok, Közigazgatási funkciók és működés, Általános politológia, Általános szociológia, Vezetés- és szervezés elmélet, Közszolgálati logisztika, Közpénzügyek és államháztartástan, Közös közszolgálati gyakorlat.  Szakalapítási dokumentumok - NKR Oktatási rektorhelyettesi Titkárság; Budapest, 2012.07. 23

[9] Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság – a szerző megjegyzése

[10] Az alapkiképzést nem az egyetemi kampuszon, hanem valamelyik Budapesten kívüli belügyi objektumban tervezzük végrehajtani, az ottani kiképzőkeret, NKE-RTK Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézet állománya és a felsőbb évfolyamos hallgatók közreműködésével - a szerző megjegyzése.

[11] Államháztartási költségvetési ellenőrzés szakirányú továbbképzési szak; Esélyegyenlőség és kisebbségvédelmi igazgatás szakirányú továbbképzési szak; Igazgatási szoftverkezelő szakirányú továbbképzési szak; Környezetvédelmi igazgatás szakirányú továbbképzési szak; Közigazgatási modernizáció, e-government szakirányú továbbképzési szak; Közmenedzsment szakirányú továbbképzési szak; Közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak; Önkormányzati pénzügyek szakirányú továbbképzési szak; Személyzeti igazgatás a közszférában szakirányú továbbképzési szak; Szociális igazgatás szakirányú továbbképzési szak; Választási igazgatás szakirányú továbbképzési szak; Vámigazgatás szakirányú továbbképzési szak;

[12] Egyetemi Hallgatói Önkormányzat

[13] Németország, Oroszország, Svédország, Észtország, Csehország, Franciaország, Szlovákia, Olaszország, Egyesült Királyság, Belgium, Görögország, Lengyelország, Törökország, Szlovénia, Bulgária, Hollandia, Írország, Svájc

 

[14]  Négy év alatt 24,5 milliárd forint